Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):

1996 távlatban olyan dolgokat csináltak a magyar nemzetgazdaságon belül, amelyek fogalmilag, közgazdaságilag és sokszor jogilag is védhetetlenek. A helyzet az, hogy azzal a módosítással, amelyet most a közpénz fogalmának újradefiniálásával készülnek megtenni, gyakorlatilag leszűkítenék a közpénz fogalmát, és számtalan, korábban a közpénz kategóriájába értendő összeg ellenőrzését tennék lehetetlenné. És el kell hogy mondjuk, amikor a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében előírnák azt, hogy csak kétharmados többséggel lehessen bolygatni ezeknek ügyeit, akkor érdemes visszamennünk egy másik vitához, ahol rögtön kiderül, hogyan játszottak át ezermilliárdos vagyontömeget ezen alapítványok részére. Úgy játsszák át ezeket a vagyontömegeket, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény bizonyos rendelkezései már nem fognak vonatkozni ezekre. Eddig tehát a meglévő állami, nemzeti vagyonra vonatkoztak, ezt követően nem fognak Nézzük meg, hogy mi az a három fő kötelezettség, amely eddig adott volt, innentől nem lesz adott! Egyrészt egy tájékoztatási kötelezettség, hogy hogyan kezelik azt az állami vagyontömeget, mi lesz annak a sorsa? Gyarapítják vagy károsítják? Másodsorban egy elállási jog adott minden nemzeti vagyontárgy esetén. Ha annak a megkapója nem tartja be a szerződéses feltételeket - mondjuk, korrupciós csatornákat üzemeltet ezek segítségével -, eddig az odaadó, tehát az állam vagy a nemzeti vagyont biztosító mondhatta azt, hogy barátaim, vissza az egész! In integrum restitutio, adjátok vissza a vagyontárgyat, és ha hiányzik belőle, akkor mentek a börtönbe, nyilván egy tisztességes jogállami eljárás végén. Azáltal, hogy az alapítványokba kiszervezett vagyontömegre már nem vonatkozik a nemzeti vagyonról szóló törvény ezen passzusa, erre már papíron nem lesz lehetőség. Ezt önök nagyon jól tudják. Ezért kívánják a janicsároknak, a jó barátoknak pár milliárdonként kiszervezni ezt a vagyont, és arra számítanak, hogy mindezt majd csak kétharmados többséggel lehet bolygatni. Az a rossz hírem van, hogy nem így van. Ez nem fenyegetőzés, ez egy egyszerű jogi kérdés. Lesz jogi lehetőség arra, hogy egy újonnan felálló ellenzéki kormány Magyarországon ellenőrizze ezen vagyontömegnek a sorsát, és ha bármilyen visszaélést tapasztal, akkor közbelépjen; nyilván tisztességes jogi keretek között, nem vérengző módon, de kemény, a jogszabályokat kiálló módon. Éppen ezt látjuk a taopénzek kapcsán is. Nagyon sajnálom Hollik képviselőtársamat, mi azért folytattunk már termékeny vitákat is, bizottsági szinten egészen biztosan. De amikor közgazdasági alapokig megyünk le, az első szemeszter első óráira és nem sikerül a feladvány teljesítése, én őszintén sajnálom önt. A tao tekintetében: a családi adókedvezménnyel összehasonlítani nemcsak szakmai blődli, de egészen elképesztő, hiszen a családi adókedvezmények összegét önök itt a termelési jelentésen minden héten háromszor fel szokták sorolni, és beszámítják a családtámogatások összegébe. Elmondják, hogy 1000 meg 2000 milliárd tartozik oda! Beszámolják a családtámogatások összegébe, meg a „Nők 40” nyugdíjtámogatását is! Nincs európai ország, egy költségvetés sincs, amely a családtámogatásokba nyugdíjösszegeket számol, csak az önöké! Nem létezik másik, értik? Ezt az unortodox univerzumot tudták létrehozni, arra hivatkoznak, most pedig azt mondják, hogy ez nem közpénz, de a termelési jelentésbe bekerül. A tao igenis közpénz, ezt a rendszert igenis felül kell vizsgálni, és azt látjuk, hogy... - nézzük meg az arányokat, milyen Magyarországot hoztak össze önök? Nézzük meg, mit csinálnak a családokkal! Tavalyi költségvetés: több mint 4000 milliárdos áfabevétel, ugye? Ezt jellemzően a magyar családok, polgárok fizetik a túlárazott termékeken: 27 százalékos alapvetőélelmiszer-áfa a termékskála majd 90 százalékán; a gyermeknevelési cikkek egészén 27 százalékos áfa; 4000 milliárdot behajtanak a magyar embereken, ugye? Személyi jövedelemadó: több mint 2000 milliárdot behajtanak a magyar embereken; ugye, ebben sincs vita köztünk? Nézzük a társasági adót, mit fizetnek be a cégek! Hoppá! 390 milliárdot vártak, 303 milliárd jött be. A 4000 milliárdhoz meg a 2000 milliárdhoz képest van egy ilyen törpe kis 300 milliárdunk. Ennyit fizetnek be a cégek, mert önök, amikor a társasági adó kulcsát módosították, a magyar mikrocégek számára 1 százalékos kedvezményt biztosítottak, a multik számára pedig nagyon sok százalékos kedvezményt, tehát megint csak az álnemzeti, áljobboldali kormány a multicégeket kényeztette ahelyett, hogy stratégiai szerződést kötött volna a magyar mikro-, kis-, közepes méretű vállalkozásokkal. 300 milliárd forint! Ezzel szemben a taorendszeren keresztül nagyságrendileg 240 milliárd forint folyt el az érintett időszakban. Tehát az összes multibefizetéssel nagyságrendileg