Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZUPERÁK BRIGITTA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1988 hogy amikor őt csúfolják, idézem a mesekönyvet: Beverem a pofájukat! És ez a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. Tehát egészen elképesztő, amit önök művelnek! És ha esetleg azt mondanák, hogy nem tudták a döntéshozók, hogy egyrészt ez a tartalom van benne, akkor másrészt fel kell hoznom, hogy az a Bán Zsófia írta ezt a könyvet, aki a 2013-as Pride megnyitóján beszédet mondott. (Z. Kárpát Dániel: Soros!) Ott végiggyalázta a hagyományos családmodellt, és ő maga is bevallotta, hogy ő egyébként nőként 20 éve egy másik nővel él együtt. És a Nemzeti Kulturális Alap az ő homoszexuális propagandakönyvét támogatja, a magyar adófizetők pénzéből. Szégyen! Szégyen, hogy ez megtörténhet. (Dr. Keresztes László Lóránt: Ez így van!) Arató képviselő úr arról is beszélt, illetve kigúnyolta azt, hogy a XXI. században az anyaság mint hivatás legyen egy nőnek a kizárólagos szerepe. (Arató Gergely közbeszól a jegyzői pulpitusról.) Úgy gondolom, hogy ezt nagyon nagy hiba megtenni; nagyon nagy hiba azt is bírálni, hogyha van olyan párt, vagy van olyan politikai közösség, amely egyébként erre ösztönözné akár a nőket. Magyarországon a Magyar Közgazdasági Társaság felmérése szerint a magyar fiataloknak a 25 százaléka azt mondja egyébként, hogy ha ő anyagilag megengedhetné magának, ő kifejezetten csak a családjának élne. Nyilván itt elsősorban nőkről van szó, édesanyákról van szó, tehát ez igenis egy olyan szerep, a XXI. században is, hála istennek, a magyar nők körében, amelyet nagyon sokan szeretnének választani. És hogyha ön ezt bírálja vagy azokat az ösztönzőket bírálja, amelyek lehetővé akarják ezt tenni, az hiba, sőt sértő az anyákra nézve egyébként is. Nem szabad megengednünk azt, hogy másodrendű állampolgárnak nézzük azt az édesanyát, aki otthon van a gyermekeivel és őket neveli, mert az az érték, amit ő nap mint nap a munkájával elvégez, az tiszteletreméltó. S minden egyes édesanya, aki gyermekneveléssel foglalkozik, tiszteletet érdemel minden egyes politikai oldaltól. És nagyon fontos, hogy így is érezzék magukat. Mert ahogyan Kodály Zoltán mondta: a gyerekeknek a legjobb is éppen csak jó. Tartsuk magunkat ehhez! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a függetlenek padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Szuperák Brigitta ukrán nemzetiségi szószóló asszonynak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatát, majd magyarra fordítja azokat, és vélhetőleg a nemzetiségi nyelvén fejezi is be a felszólalását. Parancsoljon, szószóló asszony, öné a szó. SZUPERÁK BRIGITTA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Шановний пане Голово! Шановні депутати, представники національних меншин! Шановні Державні Збори! Tisztelt Elnцk Ъr! Tisztelt Kйpviselх Hцlgyek йs Urak! Tisztelt Szуszуlуtбrsaim! Tisztelt Hбz! Az Orszбggyыlйs Magyarorszбgi nemzetisйgek bizottsбga 2020. november 16-ai ьlйsйn tбrgyalta az Alaptцrvйny kilencedik mуdosнtбsбnak tervezetйt. A törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását azért kezdeményezte a bizottság, mert az Alaptörvény olyan általános alapvetése a hazai jogrendnek, amely egyrészről tartalmazza a valamennyi magyar állampolgárra vonatkozó jogok és kötelezettségek összességét, másodsorban - és ez a mi szempontunkból a legfontosabb - mind a Nemzeti hitvallás, mind pedig a jogszabály XXIX. cikke részletesen kitér a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira. Az Alaptörvényből kerültek levezetésre azok a további jogszabályok, mint például a nemzetiségek jogairól szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a választójogi törvény, illetve most a tisztelt Ház előtt lévő módosítási kezdeményezésekben is megjelenő anyakönyvi törvény, amelyek azután részleteiben is kibontják a nemzetiségekre vonatkozó jogosultságokat. A Nemzeti hitvallás szerint a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Magyarország vállalja egyebek mellett, hogy a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját ápolja és megóvja. A XXIX. cikk tartalmazza a nemzetiségi alapjogokat. Ezek a következők: minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelv-használatukhoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
