Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1977 és baráti kör és az üzlettársak hatalmi és anyagi érdekeit szolgálja. Ennyi van benne, semmi több. (Szilágyi György: Így van!) Három fő téma van ebben a javaslatban. Az első, ami kifejezi, sőt kiteljesíti az önök homofób, rasszista politikai nézeteit. (Dr. Völner Pál: Óvatosan! - Nacsa Lőrinc: Milyen rasszista? - Az elnök csenget.) Nem óvatoskodom ebben, képviselőtársaim! Minden okot megadtak arra az eddigi felszólalásaikkal is, hogy semmi óvatoskodásnak nincs itt helye. (Dr. Völner Pál: Akkor higgadtan.) Beleírták ugyan szövegszerűen, hogy apu fiú, anyu lány. Remélem, hogy nem az elmúlt tíz évben gondolkoztak ezen. (Derültség az ellenzék soraiban.) De az a baj, hogy nem ez a két szó vagy ez a két mondat érdekes, hanem ami mögötte húzódik, és amiért ezt önök csinálják. Azt árulják el... (Dr. Völner Pál: Nem hiszed el?) Mondom is, hogy mit. Önök egyfolytában és rendszeresen kipécéznek egy kisebbséget, egy magát megvédeni nem képes embercsoportot ebben az országban, és ütik-vágják, megnyomorítják, bántják őket. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Hogy?) Erről van szó. Ebben a javaslatban is erről van szó. (Nacsa Lőrinc: Mondjál konkrétumot!) És csak egy érdekel engem, mondják meg nekem: jó érzés ez? Érzik a hatalmukat? Felcsillan a gyermekkori emlékkép, a hangyákat a nagyítóval égetgettük? Mire jó ez, képviselőtársaim? (Dr. Völner Pál: Ne a saját gyerekkorodat idézd! - Nacsa Lőrinc: Mit csináltál?) Mire jó ez, képviselőtársaim, árulják el! Én értem, hogy ideológiai kérdésekkel is kell foglalkozni, de fideszes és KDNP-s képviselőtársaimat csak arra kérném, sőt szólítom föl, hogy mielőtt álszent, kereszténységre hivatkozó indoklást hoznak ehhez a javaslathoz, legyenek kedvesek tanulmányozni, hogy a pápa ebben a kérdésben nem is olyan régen, egy hónappal ezelőtt mit mondott. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Na, mit mondott? - Mit mondott? - Nacsa Lőrinc: Férfi és nő. - Az elnök csenget.) Nézzék meg! A második része ennek a javaslatnak gyakorlatilag az intézményesített lopás alaptörvényi szintre emelése. Eddig sima törvényekben, kétharmados törvényekben volt, nyilván a bíróság ezt helyre tette, ezt nem tűrhették tovább, Alaptörvénybe kell rakniuk. Ez vonatkozik a közpénzek újradefiniálására vagy definiálására éppúgy, mint az alapítványi vagyon kimenekítésére. Az utóbbi semmi másról nem szól, mint arról, hogy a magyar állam, azaz a magyar nép közös tulajdonát önök az elmúlt kábé fél évben alapítványi formában és a jelenleg is a parlament előtt lévő törvényekben alapítványi formában egyszerűen hazaviszik. Kiveszik az állami tulajdonból, magántulajdonba teszik át, alapítványi formába. Iszonyatos milliárdokról beszélünk. Teleültették a kuratóriumot a saját embereikkel, és nagy valószínűséggel azért, mert tartanak attól, hogy 2022-ben ennek a dajdajnak vége lesz, most beleírják az Alaptörvénybe, hogy ezt senki utána ne tudja visszavenni. Teszem hozzá, ezzel nem fognak sikert elérni, abban biztosak lehetnek. Ami pedig azt illeti, hogy nem értik, mi a probléma a közpénzek fogalmával: pontosan tudják, hogy miért írták bele. Világosan megmondta már a nemzeti bankos próbálkozásoknál is a bíróság, hogy közpénzjellegét nem tudja elveszíteni, akkor sem, ha taopénzekről van szó, és megkerüli az állami rendszert, és akkor sem, ha a Nemzeti Bank pénzéről van szó, ami a költségvetést kerüli meg. Önök ezt teszik most világossá, igen. Azt teszik világossá, hogy például a taopénz vagy az államháztartáson kívül, mondjuk, lemondott adóbevételeket gyakorlatilag kivonják az ellenőrzés alól, azokat a pénzeket, amelyek Felcsútra mennek, Orbán Viktor háza tövébe, milliárdok; azok, amelyből stadion épül, ahelyett, hogy az emberek egészségére vagy megélhetésére költenék. Annyi lesz csak a jövőben a különbség, tisztelt képviselőtársaim, hogy még bírósággal sem lehet majd kikényszeríteni, hogy önök az elherdált pénzt meg az elherdált vagyont mire is költik pontosan. És ami a rendkívüli jogrend átírására vonatkozik: röviden a lényege tendenciózusan az, hogy ilyen helyzetekben önök ki kívánják iktatni a parlamentet. Háború esetén megszüntetik a honvédelmi tanácsot, ahol ott ülnek a parlamenti pártok vezetői, ott ül a köztársasági elnök, és ott ülnek a kormány tagjai is. Minden döntést a kormány fog meghozni, semmilyen parlamenti kontroll, semmilyen politikai kontroll a jövőben ilyen tekintetben nem lesz. De ugyanezt vezetik be azzal, hogy az Országgyűlés működőképtelenségének megállapítását gyakorlatilag három ember fogja megmondani, a miniszterelnök, a házelnök és az Alkotmánybíróság elnöke. És ezt kiterjesztik a veszélyhelyzet idejére is. És ha ez a három ember kimondja, hogy úgy van, akkor a magyar parlament nem ülésezik. És ebben a pillanatban például a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is egy személyben a köztársasági elnök fog dönteni.