Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. szeptember 22. kedd - 151. szám - Egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):

197 lehető legrövidebb időn belül a patinát vissza tudjuk szerezni, és annak a közcélnak és annak a közfunkciónak az ellátását, ami ebben a törvényjavaslatban is meg van fogalmazva, az ingatlan be tudja tölteni. Azt gondolom, ha ez megvalósul, akkor ez egyszerre fogja szolgálni Pécs megyei jogú várost, egyszerre fogja szolgálni a Pécsi Tudományegyetemet és a hazai tehetséggondozásnak az ügyét. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőjének. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem visszaélve az időkeret adta lehetőségekkel, tehát várhatóan nem kitöltve a 15 percet, szeretnék én is reagálni pár, a vitában elhangzott gondolatra. Első körben Zsigmond Barna Pál képviselőtársammal kell egyetértenem abban, hogy akár az Antall József elleni, akár a későbbi korokban a Wittner Mária vagy a Vona Gábor elleni, teljes mértékben hazugságokra alapuló hadjárat esetében el kell utasítanom a hasonló módszereket. Megint csak úgy gondolom, hogy a magyar közéletben elfogadhatatlanok mindenféle hasonló módszerek. De hát azt kell mondjam, hogy a Habony-média térnyerésével ezek a módszerek sajnos itt élnek közöttünk, és azt látom, hogy ami Vona Gábor ellen ment - s talán mára azért elismerhetik önök is, hogy ennek nagynagy többsége teljes mértékben alaptalan, kitalált hülyeségeken alapul, nem véletlen, hogy Vona Gábor a mai napig nyeri önök ellen a pereket -, ugyanazt alkalmazzák most Bíró Lászlóval szemben a borsodi 6-os időközi választás kapcsán, és ugyanazon légből kapott marhaságok miatt nyertem én is több mint féltucatnyi pert a különböző Habony-média egységekkel és kiszolgáló egységekkel szemben, hiszen a leginkább légből kapott marhaságokat terjesztették, akár rólam, akár a családtagjainkról. Képviselőtársam figyelmébe ajánlom, hogy ahogy Antall Józsefet, Wittner Máriát vagy Vona Gábort megviselték az események, úgy nyilván önt és a családtagjait is megviselnék, hogyha hazugságokat terjesztenének önökről. Én nagyon szívesen látnék itt a parlament előtt egy olyan anti fake news törvénycsomagot, amely a Riposzttól kezdve az Origón át a teljes hazugsággyár-hálózatot, mindenkivel, aki érintett hasonlóban... - tehát ne húzzunk egy vonalat csak a kormánypárti médiumoknál, nem szeretnék én sem olyat látni, hogy valaki kizárólag arra hoz létre médiumot, hogy másokat lejárasson, mocskoljon, pocskondiázzon. Csak az a kérésem, hogy ne legyenek álszentek ebben a kérdésben, hiszen ez egy nagyon régi folyamat, egy harminc évet felölelő folyamat. Ugyanakkor azt látom, hogy egyre durvább, egyre közönségesebb és egyre primitívebb eszközök kerülnek elő ezekben a kérdésekben. Képviselőtársam azon megnyilatkozásával, miszerint mi állítólag Sorost védenénk, végképp nem tudok mit kezdeni. Megdermeszt az, amikor többdiplomás értelmiségi emberek vallási fanatikusok rövidlátásával és szűklátókörűségével egyszerűen baromságokat böfögnek a közéletbe. Nem lehet ezt szebben mondani. Egész egyszerűen elképesztő az, amikor a Sorost itt a parlamentben 2010-ben, ’11-ben vendégül látó pártszövetség tagjai másokra hányják ezeket az elképesztő dolgokat. Azzal sem tudok mit kezdeni, amikor Soros-ösztöndíjasok, korábbi KISZ-funkcionáriusok, illetve párttitkárok házmesteri stílusban igyekeznek nekünk megmondani azt, hogy mi a nemzeti és mi a jobboldali. Én nem értem, mit képzelnek magukról. Ha van egy múltjuk, amit letagadnak, legalább csendben tegyék ezt, és ne kivagyiság mellett, és ne azon elképesztő stílusban, ami önöktől tapasztalható. Még egyszer mondom, a KISZ-titkárok és házmesterek nem a mi sorainkban keresendők, és nem is mi mondjuk meg másoknak, hogy hogy éljenek Magyarországon. Kérem, önök se tegyék. Visszatérve: ugyanakkor elhangzott itt nemegyszer a patrióta politika, gazdaságpolitika fogalma, amit én nagyon tudnék támogatni, csak hát a magyar jelen pillanatban nem ilyen. Az állami vagyontömegben bekövetkezett változtatásokat, változásokat nem kívánnám minősíteni, hiszen ha maga államtitkár úr erősíti meg - és ebben egyetértünk -, hogy van rendszer és mérjük ezt, de egyáltalán nem hatékonyan, akkor az ebben bekövetkező számszerű változásokból ugyan már ne vonjanak le messzemenő következtetéseket. Ami a lényeg: harminc év alatt a magyar ipar, a magyar