Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

1954 erőteljesen mutatják a Fidesz-KDNP-nek, hogy mire készülnek, még jó, hogy kétharmados többség birtokában kétharmados törvény módosítását is idehozza a Házba, és alapvetően határozza meg a leendő választás feltételeit. Amit viszont felháborítónak tartok, az az, hogy Pálffy Ilona és a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság által előterjesztett problémákra - mind technikai, mind jogi problémákra - sajnos ez a választásitörvény-módosítás nem ad választ. Nagyon sokat kihagytak azokból a javaslatokból; nem is nagyon értem, hogy miért, hiszen ott semmiképpen nem a kormányzó pártok ellenére való beszámolók voltak a hibákról, hanem pont azért, hogy a lebonyolításban minél kevesebb jogvita legyen. A javaslat részleteibe nem szeretnék belemenni, már csak azért sem, mert képviselőtársaim igen részletesen egy-egy új jogintézmény vonatkozásában mutatták be ezt, de azért egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami jogalkotási kérdés, ez pedig a jogalkotási törvény 2. § (3) és (5) bekezdése. Ez mondja azt, hogy hatálybalépést úgy kell meghatározni egy törvénynél, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre arra való felkészülésre, hogy ezt a törvényt majd alkalmazni kell. Na most, egy választási törvényt egy négyéves ciklus fele után fél évvel módosítani - ami gyakorlatilag másfél évvel a következő választás előtt van -, azért nem helyénvaló, mert mindenki tudja, hogy a politikai pártok politikai tevékenységeiket a négyéves ciklusban ütemesen végzik; és félévkor vagy félidőkor már pontosan tudják, hogy majd a két év múlva sorra kerülő választáson miként szeretnének indulni, milyen politikai programmal, milyen üzenetekkel, milyen humán erőforrással, milyen képviselőkkel, és tulajdonképpen mára már mindenkinek kialakul az, hogy az adott, hatályos jogszabály alapján mit kíván tenni. Ehhez képest másfél évvel előtte, amikor már mindenki a tervezés nagy részén túl van - hiszen most már majd a politikai üzenetek felépítése és a választópolgárok megszólítása kell hogy következzen -, alapjaiban változtatják meg az indulás feltételrendszerét. Ezt kifejezetten károsnak tartom. Az (5) bekezdés a 2. §-ból pedig azt mondja, hogy akkor lehet változtatni egy jogi normán, ha a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges; szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges. Hány éve van legalább 27 egyéni választókerületi indulási feltétel az országos listához? Harminc éve? Nagyon sok éve. Most, hirtelen, ennyi idő után a 27-et föl kell 50-e emelni? Persze, mondják, a kamupártok kérdése. Na de, kérem szépen, ha egyszer csak valaki hajlandó beülni és megnézni - én megtettem - különösen a Dunától keletre, akár az országgyűlési választásokon, akár az önkormányzati választásokon, rendre ugyanazokon a pártlistákon, ugyanolyan nevű ember tíz-húsz-harminc fordul elő, merthogy nagy létszámú családok tagjai indulnak egy-egy listán. Bizony ám, tessenek majd megnézni! A pártok vagy civil szervezetek - önkormányzati választáson alapvetően inkább civil szervezetek, országgyűlési választáson úgynevezett kamupártok - ugyanolyan nevű családtagjai tömegestül indulnak a választáson. Tényleg azt tetszenek gondolni, hogy azok, akik ezt már az elmúlt húsz évben meg tudták szervezni, azokban a családokban nem lesz a 27 helyett 50 ember, akit lehet indítani? Tessenek már végiggondolni! Legalább azoknak ne mondják ezt, például azoknak a választáson részt vett szavazatszámlálóknak, megfigyelőknek, szervezőknek, más politikai pártoknak, azok személyzetének, az induló képviselőknek, legalább azoknak ne tessenek megmagyarázni, hogy ennek ez az oka, tekintve, hogy számukra ezután sem jelent majd semmiféle problémát, hogy a családból 27 helyett majd 50 embert állítsanak a listákra. A következő kérdés, amire szintén nem találok választ, ez pedig a lakcímbejelentések problémája. Az előző választás után az első javaslatom, amit benyújtottam, az volt a lakcímbejelentések akadályozása érdekében, hogy ne lehessen egy lakóhelyre tíznél több embert bejelenteni, kivéve akkor, ha valóban igazolják, hogy a család jóval nagyobb létszámú, és természetesen mindenki ott lakik. (16.50) Az Igazságügyi bizottság ülésén az egyik képviselőtársunk közölte velem, amikor az indokolást ismertettem, hogy ilyen jelenség nem is létezik az országban, hogy bejelentkeztek volna százszámra egy-egy ingatlanba, és azért tudtak volna szavazni. Benne van a jegyzőkönyvben. Nem mondom a képviselőtársam nevét, mert nem akarom megbántani. Majd két hét múlva a legfőbb ügyész kiadta a közleményt, hogy ebben a kérdésben hány darab büntetőeljárás van, amelyek éppen Kelet-