Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (független):
1931 egyedül fognak indulni a 2022-es választáson. (Nacsa Lőrinc: Velünk mi lesz?) Hát, a KDNP-t beáldozzák. Nem is csodálom, ha Nacsa Lőrincre nézek. Összefoglalva, tisztelt fideszes képviselőtársaim, aljas és sunyi ez a törvény. Gyáva Orbán Viktor és gyáva a Fidesz-KDNP. Tudjuk, hogy trükközni akarnak, tudjuk, hogy rettegnek (Nacsa Lőrinc: Nagyon!) a 2022-es választástól. Tudjuk, hogy nem az a lényeg, ami most benne van, amiről most vitázunk, hanem az majd csak most jön. De üzenjük még egyszer önöknek azt, hogy az egyesült ellenzék igenis együtt fog maradni, meg fogjuk nyerni a 2022-es választást, és el fogjuk kergetni az önök tolvaj és embertelen kormányát a hatalomból. Köszönöm. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. (Nacsa Lőrinc: A választ majd... - Szabó Timea: Járvány van... - Nacsa Lőrinc: Mindig elfut. - Szabó Timea távozik a teremből.) Sajnos a levezető elnöknek nincs lehetősége felszólalni ebben a pillanatban. Tisztelt Országgyűlés! Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, 15 perces időkeretben. Parancsoljon! DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Teljesen világos az, hogy a szavazólap lefényképezésének lehetővé tételével, illetve törvényesítésével azt a csalást akarja legalizálni a Fidesz, amelyet ő is elkövetett számos alkalommal, de elég vicces az, hogy a szocialisták úgy tesznek, mintha soha nem éltek volna ezzel az eszközzel. Tudjuk jól, hogy 30 éve folyik Magyarországon az a gyakorlat, amely lenézi az alacsony iskolázottságú embereket, és elsősorban a cigányság szavazatait megvásárolják. Korábban az MSZP ugyanezt a gyakorlatot folytatta, most pedig a Fidesz az, amely ehhez az eszközhöz nyúl. Fogok erre konkrét példát is mondani, fogok jogerős bírósági ítéletet is idézni ezzel kapcsolatban, nem csak olyan lózungokat fogok mondani, mint itt a balliberális ellenzéki képviselők tették. Hogy ezzel kapcsolatban éppen a KDNP vezérszónoka hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságára, az is megmosolyogtató, hiszen néhány hónappal ezelőtt még azt vetették fel itt, hogy Magyarország akár fontolja meg, hogy kilép ennek a bíróságnak a fennhatósága alól. A Mi Hazánk Mozgalom ezt egyébként támogatná, hogy ezt megtegye Magyarország, hiszen itt olyan, a börtönbizniszhez kapcsolódó ítéleteket hoztak meg ezen a bíróságon Magyarországgal szemben, ami egész egyszerűen vérlázító. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. A jegyzői székeket Arató Gergely és Gelencsér Attila foglalja el.) Milliós kártérítést kapott például Hagyó Miklós szegény korrupt főpolgármester-helyettes, mert penészes volt a cellája, ezért a magyar állam köteles volt neki milliós kártérítést fizetni, vagy annak a két kiutasított bangladesi menedékkérőnek is tízezer eurós elégtételt kellett fizetnie Magyarországnak, akiknek szintén nem volt megfelelő a fogvatartási körülményük. Tehát az, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságára hivatkoznak, és ezt mérceként fogadják el a kormányoldalon, egész egyszerűen vérlázító és visszautasítandó. Ráadásul hiteltelen is: ha önök arról beszéltek a börtönbiznisz kapcsán, hogy lépjünk ki ennek a bíróságnak a fennhatósága alól, akkor más ügyekben, választójogi ügyekben pedig miért tekintik mércének ugyanezen bíróság ítéleteit? Ez érthetetlen és hiteltelen az önök részéről. Sokkal fontosabb lenne, és valójában azt kellene meglépnie a kormányzatnak, ha a népakaratot valójában figyelembe venné, hogy írni-olvasni tudáshoz kötjük a szavazati jogot. Hende Csaba képviselő úr ezt veszélyesnek minősítette a vezérszónoki felszólalásában. Azt elhiszem, hogy a Fidesz-KDNP-re nézve ez veszélyes lenne, de a magyar társadalom szempontjából ez egyáltalán nem lenne az, sőt hozzájárulna ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk a választók akaratáról. (15.00) Azt, hogy valamit Magyarországon egyébként alapfokú iskolai végzettséghez kössünk, a magyar jogrendszerbe éppen önök hozták be 2010-ben, amikor a jogosítványszerzés feltételéül szabták egy
