Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HENDE CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1913 Ehhez képest szeretném elmondani, tisztelt Országgyűlés (Dr. Harangozó Tamás: Ez hihetetlen!), hogy 2002 és 2010 között, amikor önök kormányoztak, képviselő úr, kedves képviselőtársam - és tessék megnyugodni, mert semmi sértőt nem mondtam én, úgy gondolom, csak... (Dr. Harangozó Tamás: Csak hazudik!) Köszönöm szépen a minősítését, de én akkor is elmondom a valóságot. Tehát összesen 39 olyan mulasztás volt, amit pótolt és teljesített az akkori többség, az akkori Országgyűlés az összesen 64 darab mulasztásból. Tehát ha jól számolunk, akkor 25 olyan mulasztásos alkotmánysértést követtek el, amely közül aztán 2010 után kellett számosat nekünk pótolnunk - ezt csak az igazság kedvéért. Természetesen, ha ön más számokat tud, akkor darabra vitassuk meg! Úgy látom a metakommunikációjából, hogy erre sor is fog kerülni, örömmel vesszük. Mindenesetre ez az előttünk fekvő törvényjavaslat egy újabb pipát helyez el ebben a listában, tehát a 22/2020. alkotmánybírósági határozatot hajtjuk végre. Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet mindeddig legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdésének módosítása, amely így szól: „Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.” Korábban elég volt 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állítani egy pártnak ahhoz, hogy pártlistát állítson, országos listát. Azonban ezzel a szabályozással számos, valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepárt, de nevezhetjük kamupártnak is őket, hogy egy manapság kicsit divatosabb kifejezést használjak, visszaélt, és a listaállítás után járó állami támogatást egyáltalán nem, de főleg nem kizárólag a választási kampány időszaka alatti legális, törvényes kiadású finanszírozásra fordította. Milliárdok folytak ki így az államkasszából. Az Állami Számvevőszék külön jelentésben is rámutatott erre, és megállapította ezeket a visszaéléseket. Ám azzal, hogy 50 egyéni jelölt indítása lesz az országos lista állításának a feltétele, egyrészt biztosítottá válik, hogy csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos listát, másrészt pedig fellépésre ad lehetőséget az olyan jelölő szervezetekkel szemben, akik indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályok megengedő voltával visszaélve a választási pénzügyi támogatásokat megszerezzék. Szeretnék utalni arra, hogy a parlamenti ellenzéki pártok észrevételeinek figyelembevételével került elénk ebben a formában a javaslat szövege, ugyanis a kormány levonta azt a következtetést, amelyet éppen az ellenzék fogalmazott meg a leghangosabban, hogy tudniillik szigorúbb követelmények kellenek az indulásnál ahhoz, hogy valaki kampánytámogatásban részesüljön. A kampányfinanszírozási szabályok, mint mondtam, jelenleg számos visszaélésre adnak lehetőséget. A mostani módosítás azt szolgálja, hogy csak azok a pártok kapjanak támogatást, amelyek legalább 50 egyéni választókerületben jelöltet tudnak állítani. A szabályozás további garanciája az, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma 50 fő alá csökken, akkor a listát törölni kell. Nyomatékosítanám tehát, hogy indokolt és szükséges a választójogi törvény módosítása, és ez egyáltalán nem érinti a baloldali ellenzék összefogásának lehetőségét. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy két nappal ezelőtt az igen tisztelt baloldali ellenzék, a Jobbiktól a Párbeszéd nevű törpepártig, bejelentette, hogy egy közös listát fog állítani 2022 tavaszán. A javaslat azonban azt is megengedi (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.), amint arról korábban terveiben szó volt, hogy akár két önálló országos listát is állíthatnak a közös egyéni jelöltek szintén már bejelentett állítási szándékának megtartásával. Tehát úgy gondolom, a jelenlegi ellenzék komolyan vehető, a jelenlegi kormánypártokkal valódi konkurenciában álló és választási küzdelmet folytatni tudó részét semmiben, de semmiben nem gátolja és nem akadályozza ez az új szabály, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hatályos törvény hatályban léte alatt már kijelentették, hogy ha törik, ha szakad, így is, úgy is egy közös listájuk lesz. Nem értem, hogy mi zavar egyeseket, hogy mi ez a zajgás a parlamentben csakúgy, mint a sajtóban, mert ez ugyebár az önök szándékaival teljes mértékben egybevágó módosítás, ha szigorúan és igazságosan megvizsgáljuk. Tisztelt Ház! Az elmondottakon túlmenően érdemes azért a törvényjavaslat további pontjaira is röviden rávilágítani. Államtitkár úr az expozéjában igen részletesen ismertette a tervezet célkitűzéseit, jómagam csupán néhány lényegi elemet szeretnék kiemelni itt a plenáris ülésen.
