Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - A Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1888 tagországokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett kiadta jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Kirgiz Köztársaság közötti megállapodás esetén ez megtörtént, így az 2020. szeptember 29-én aláírásra került. A szerződés tehát az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával köttetett meg. Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek biztosítása. (11.30) A Kirgiz Köztársaság területén ugyanis több hazai gazdálkodó jelenleg is tájékozódik későbbi beruházási szándékkal. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen, akár az állammal szemben felmerülő jogviták tisztességes és pártatlan rendezése. A megállapodásnak köszönhetően a magyar beruházók, illetve beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során. Az összesen 16 cikkből álló megállapodás megfelel a nemzetközi normák által kijelölt tartalmi követelményeknek. A megállapodás számos garanciális elemet tartalmaz a külföldön beruházó vállalkozások számára, így többek között biztosított a hátrányos megkülönböztetéstől való védelem, a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás is. A beruházásvédelmi megállapodások, így a jelen megállapodás is, módot adnak a beruházó és az állam közötti viták megfelelő rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb biztosítékot, és ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak. Az említett rendelkezés védelmet biztosít azokban az esetekben is, amikor a beruházásvédelmi megállapodás rendelkezései egy adott országban közvetlenül nem hajthatók végre a partner hazai bírósága előtt. Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segíteni fogja Magyarország és a Kirgiz Köztársaság beruházási kapcsolatainak fejlődését, ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Fenyvesi Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tíz évvel ezelőtt sokan támadták a magyar kormányt, amikor a keleti nyitás stratégiáját megkezdte és ezt meghirdette. Azóta, remélem, azok az ellenzők, akik kétségbe vonták ennek a jogszerűségét, illetve a jóhiszeműségét, belátták, hogy ez egy jó kezdeményezés volt, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Viszont még nagyon sok lehetőséget tartogat ez a terület, ez a régió Magyarország, illetve a magyar cégek, vállalatok számára is. Az előttünk fekvő előterjesztés és javaslat éppen azt a célt szolgálja, hogy Magyarország, illetve a magyar vállalatok kirgiz és magyar beruházásokat ösztönözzenek. A Kelet szerepe jól láthatóan megerősödött a világgazdaságban. Elmúlt tíz évben 22 százalékkal nőtt az ország keleti irányú exportja, és tavaly már Keletről érkezett a Magyarországra irányuló beruházások 60 százaléka, és ezekhez kapcsolódott az újonnan létrejövő munkahelyek 40 százaléka. Kirgizisztánban 2020 első felében 7 százalékkal sikerült bővítenünk a magyar exportot. A továbbiakban számos új lehetőség nyílhat a magyar vállalkozások számára a partnerünknél, számolva azzal is, hogy a sajnálatosan fennálló pandémia jelentősen átalakíthatja a világgazdaság rendszerét. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, valamint az ezzel egy időben, szeptember végén aláírt és tegnap elfogadott magyar-kirgiz kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás is egy jól használható lehetőség számunkra, ezek biztosítják ugyanis, hogy a magyar cégek kirgizisztáni megjelenésének jogi hátteret adjunk. A jelen megállapodás biztosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a cégek működését a másik állam területén. Ezen megállapodás jó hátteret biztosít számunkra arra is, hogy az Európai Unióban Magyarország legyen az első, akivel Kirgizisztán stratégiai megállapodást köt.
