Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1821 hogy a jelenlegi számítások alapján a XXI. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár három és fél fokkal is emelkedhet. Idén is tapasztaltuk a csapadékos és csapadék nélküli időszakok szélsőséges változását. Alappal jelenthetjük ki tehát, hogy komoly gazdasági és társadalmi érdek fűződik az öntözés mint mezőgazdasági technológia alkalmazásának terjedéséhez. (0.10) Az agrárkormányzatnak jelen ciklusra vonatkozó egyik kiemelt célja az öntözéses gazdálkodás alkalmazásának minél szélesebb körben történő elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. Öntözéses gazdálkodás nélkül nem képzelhető el Magyarországon fenntartható kertészet, vetőmagtermesztés, hibrid- és csemegekukorica-, valamint szántóföldi zöldségtermesztés sem. Ugyanakkor nem csupán gazdasági kérdésről van szó, hiszen élelmiszer-önrendelkezésünk okán ez nemzetstratégiai kérdés is. Sokszor említett távlati célunk, hogy az öntözhető területek mértékét a gazdálkodói igényjelzések szerinti 400-500 ezer hektárra növeljük. A 2020. január 1-jével hatályba lépett öntözéses gazdálkodásról szóló törvény jelentős előrelépést hozott a bürokratikus akadályok lebontása terén, valamint nagy segítséget nyújt a felszíni vízből öntözni kívánó gazdálkodók számára. Ugyanakkor a földrajzi és vízrajzi adottságokból eredően vagy a beruházási költségek mérlegelése során számos gazdálkodó találja magát szemben azzal a helyzettel, hogy számára csak a felszín alatti vízből való öntözés jelent reális alternatívát. Jelen törvényjavaslat megteszi a következő lépést azon az úton, amelyen tavaly elindultunk azzal, hogy egyszerűsíti a mezőgazdasági kutak létesítésének szabályait, valamint rendelkezik a már meglévő, de illegálisan létesített kutak további sorsáról. Újításként tekinthetünk a korábbi engedélyezési eljárást felváltó bejelentési rendszerre. Egy kút az alatta fekvő föld adottságai miatt érinthet az első vízzáró réteg feletti talajvizet vagy az alatti rétegvizet, illetve karsztos vízbázist. Mindennek a fenntartható vízgazdálkodás szempontjából is kiemelt jelentősége van. Fontosnak tartom a törvényjavaslat azon megközelítését, hogy a könnyítések során határozott figyelmet fordít a környezeti állapot védelmére, amikor csak az első vízzáró réteget el nem érő és 50 méternél nem mélyebb talpmélységű kutak vonatkozásában szünteti meg az engedélyezési eljárást. További garanciát jelent, hogy a kút nem érinthet védett vízbázist vagy karsztvizet. Összefoglalva tehát: a talajvízből való vízkivétel esetében alakítja egyszerű bejelentéssel intézhetővé a kút létesítését, amely esetben a víz utánpótlása a csapadékból folyamatosan biztosított a vízbázis sérelme nélkül. A már meglévő, de illegálisan létesített kutak vonatkozásában a törvényjavaslat ugyanazt a feltételrendszert és a bejelentési eljárást tartalmazza, valamint kútamnesztiát hirdetve eltekint a bírságolástól. Erre azért is nagy szükség van, mert a továbbhaladás érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy ismerjük az öntözőkutak pontos számát, helyét és főbb tulajdonságait. A kitermelt víz mennyiségének mérésére szolgáló digitális vízmérőórák alkalmazásával teljesebb képet kaphatunk mind a kitermelt vízmennyiségről, mind pedig az egyes kutak hozamairól. Ezen információk biztosíthatnak megalapozott hátteret a további szabályozási döntések meghozatalához. Kijelenthetjük, hogy az illegális kutak száma jelenleg szinte megbecsülhetetlen. Az információ hiánya pedig bénítóan hat az eljáró hatóságra, és korlátozza a szabályosan öntözni kívánó gazdák lehetőségeit is. Véleményem szerint nagy hasznunkra lesz a későbbiekben egy minél szélesebb körű kútkataszter, akár a víztestek állapotának vizsgálata, a vízkészletek lekötése vagy uniós forrásból finanszírozott fejlesztések előkészítése során. Várhatóan ösztönzőleg hat a bejelentések számára, hogy az eljárás díjmentes, és csak egy igen egyszerű adatlap kitöltése szükséges. Nem okoz költséget a folyamat azáltal, hogy mérnöki szakértő igénybevétele sem szükséges. Üdvözlöm a törvényjavaslat által hatósági szervezetben bekövetkező változtatást. A Nemzeti Földügyi Központ öntözési ügynökségi hatáskörei közé jól illeszthetőek a mezőgazdasági kutakkal kapcsolatos feladatok. Az öntözésfejlesztési tervek elkészítése során is hasznosíthatóak lesznek a rendelkezésre álló információk. Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat elfogadásával egy további lépést tehetünk az öntözéses gazdálkodás és ezen keresztül a magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében. Javaslom és kérem
