Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
1769 Mint ahogyan az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, a jogbiztonság lényege egy oldalról az, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. Másrészt a jogbiztonság az állam, elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Ez szintén több alkotmánybírósági határozatban rögzítésre került. A jogbiztonság az alkotmánybírósági értelmezés szerint tehát nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Mindezeket az Alkotmánybíróság működésének első, a jogrendszert formáló időszakában fektette le, de ezt a gyakorlatát az Alaptörvény hatálybalépését követően is megerősítette. A törvényjavaslat bírósági szervezetet érintő módosításainak fontos tárgyköre a Kúria főtitkárának és főtitkárhelyettesének jogállása. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szabályozása szerint a Kúria főtitkárának és főtitkárhelyettesének nincsenek eredeti, a jogszabály által biztosított hatáskörei. A Kúria elnökére ruházott egyes hatásköröket gyakorolhatják a Kúria szervezeti és működési szabályzatában meghatározott terjedelemben és mértékben. Az elnökhelyettesek és kollégiumvezetők elsősorban ítélkezési feladatot látnak el, és csak kivételesen kaphatnak igazgatási feladatokat, ezért esetükben nem feltétlenül szükséges, hogy a megbízási idejük összhangban álljon a Kúria elnökének megbízási idejével. Ezzel szemben a főtitkár és a főtitkárhelyettes esetén ez az összehangolás a zavartalan együttműködés, végső soron a Kúria elnökére ruházott felelősség viselése szempontjából elkerülhetetlen. A törvényjavaslat ezért gondoskodik arról, hogy ennek az összhangnak a kialakítása ne a jogszabályon múljon: a két, kifejezetten delegált igazgatási feladatokat ellátó vezető megbízási idejét a Kúria elnökének megbízatásához igazítja. Gondoskodik arról is, hogy a Kúria elnöke megbízatási idejének lejártakor az új, megválasztott elnökkel összhangban lehessen gondoskodni a működés folyamatosságáról. A törvényjavaslat várható elfogadása, kihirdetése és a 2021. január 1-jei hatálybalépése kizárja, hogy a szintén január első napjaiban esedékes elnökváltás során a szabályait alkalmazni lehessen, ezért erre az esetre átmeneti szabályt kellett alkotni: a főtitkári és főtitkárhelyettesi álláshelyek a kiírt pályázatok elbírálásáig megbízással is betölthetők. Tisztelt Országgyűlés! A bírósági szervezeti törvény és a bírák jogállásáról szóló törvény módosításának következő csomópontjai az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíró beosztására, jogállására vonatkozó szabályozás. A bírák igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beosztásának több évtizedes hagyománya van. Ezenfelül az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvény szerinti módosításnak köszönhetően az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beosztás mellett a közigazgatási ügyszakban ítélkező bíró beosztható az úgynevezett érintett szervhez is. Ezek az érintett szervek: az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, ügyészség, központi államigazgatási szerv, amelyek közé tartozik például az igazságügyért felelős minisztérium is -, valamint fővárosi és megyei kormányhivatal. Tekintettel arra, hogy mind az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba való bírói beosztás, mind az érintett szervhez történő, a közigazgatási ügyszakban eljáró bíró beosztása megegyezik abban, hogy a beosztásra kerülő bíró az ítélkezés során szerzett tapasztalataival segítheti a felsorolt szervek munkáját, ugyanakkor emellett a bíró pedig fontos munkatapasztalatot szerezhet az érintett szervnél, nem indokolt a bírák között a beosztás szempontjából különbséget tenni. Tisztelt Képviselőtársaim! A választottbíráskodásról szóló törvényt érintő módosításokra is indokolt kitérni. Ezek a módosítások a hatékony és a felek igényeihez jobban alkalmazkodó vitarendezési lehetőségek kiteljesítését szolgálják. A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek. Az adott esetben nemzetközi elemeket is tartalmazó bizalmi vagyonkezelési szerződések vonatkozásában ugyanis a
