Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 17. kedd - 167. szám - A rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):

1730 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hál’ istennek, ma már a második olyan napirendi pont van itt előttünk, amelyet, én azt gondolom, minden frakció teljesen jó szívvel fog támogatni itt a magyar Országgyűlésben, és különösen akkor, ha azt nézzük, hogy az Országgyűlésről beszélünk, arról, hogy hol van most az ország háza, és hogy hol tartották és milyen régi múltra tekint vissza Magyarországon az országgyűléseknek a története, gyakorlatilag már ezeréves múltja van ennek Magyarországon. Hogyan alakult ez ki? Hiszen eredetileg mindenfelé tartották az országgyűléseket. Beszéltünk Ópusztaszerről, hogy talán ott volt az első a honfoglalást követően, illetve az országban számtalan helyen volt, és én büszke vagyok arra, hogy bizony Szabolcs megyében is volt ilyen, mégpedig Szent László király idejében, 1092-ben tartottak Szabolcsban zsinatot, ahol egy gyönyörű földvár található ma is, és ma is áll az az Árpád-kori templom, amelyben annak idején az országgyűlést tartották. Bizony sokáig nem volt hagyománya annak Magyarországon, hogy hol is legyen a helyszíne ezeknek az országgyűléseknek, és bizony ahova a király összehívta, azt ott tartották meg. Majd 1277-ben, IV. Kun László idején jutottunk el először odáig, hogy a Rákos mezején tartották meg ezt az országgyűlést, és innentől kezdve aztán majd szinte rendszeressé és gyakorivá vált az, hogy itt országgyűléseket tartottak. Miért is volt ez a helyszín jó helyszín? Hiszen volt egy domb, amelyet most Királydombnak nevezünk, és ezt vesszük védelem alá, itt állt a királynak a sátra. A főpapok és a főurak a városban, Budán vagy Pesten gyönyörű palotákban tanácskoztak, és csak követek útján érintkeztek a köznemesekkel, illetve a városi polgárok küldötteivel, akik viszont kinn voltak a Rákos mezején, és ott vitáztak. Bizony, annyira elterjedt ez a szó, hogy Rákos mezején zajlanak ezek a viták, hogy a környező népek, nemzetek is átvették ezt a szót, és önmagában a parlament működése, a parlamenti vita, az országgyűlési vita, a szó eredete sokszor Rákos mezejére nyúlik vissza, így például a lengyeleknél rokosz néven, egy kicsit módosulva a Rákos, vagy a cseheknél így, ahogy mondják, rákos néven, vagy az oroszoknál rokos néven; viharos ülés, zendülés, lázadás, ezt jelentik ezek a szavak. Ebből is következik az, hogy annak idején - hogyha a környező népek is így ítélték meg - eléggé nagy hevülettel vitáztak a nemeseink, a városi polgáraink ezen a területen. Mint már mondtam, 1277-ben volt az első ülés, majd azt követően 35 ülést jegyeztek fel, amelyet itt tartottak. Többek között Károly Róbertet és Mátyás királyt is itt választották királlyá, ezért is nagyon fontos számunkra, mert a két, szinte legnagyobb uralkodónkról beszélünk, amikor Károly Róbertet és Mátyás királyt említjük, és őket is itt koronázták meg. De a Dózsa-féle parasztfelkelés is innen indult, hiszen itt gyülekeztek annak idején a népfelkelők; tudjuk tanulmányainkból, hogy nem felkelésnek indult, hanem keresztes hadjáratnak a törökök kiverésére Európából, erre szervezték a hadakat, erre volt a pápai bulla, a pápai engedély is, majd ebből lett a Dózsa-féle parasztháború, a felkelés, de az is innen indult. A következő nevezetes időpont az 1505-ös rákosi végzés, II. Ulászló halála után jelentették ki a magyar rendek, hogy ők csak magyar királyt, magyar származású, magyarnak született személyt fognak királynak választani. Milyen érdekes - egy kis párhuzam és áthallás -, most volt az elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban, és milyen érdekes, hogy mennyire hasonló az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya, amikor kimondja azt, hogy csak az Amerikai Egyesült Államok területén született személy lehet az Egyesült Államok elnöke; hát, mi ebben néhány évszázaddal megelőztük az Amerikai Egyesült Államok szemléletét, és már bizony az 1505-ös rákosi végzés kimondta azt, hogy csak magyar uralkodót választhatnak az ország élére. Más kérdés az, hogy sajnos ezt a későbbiek során nem sikerült mindig következetesen betartani, és ebből még számtalan problémája is származott az országnak. 1540 az az időpont, amikor az utolsó országgyűlést, rendi országgyűlést itt megtartják, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy 1541 az a dátum, amikortól Magyarország három részre szakadását datálhatjuk, Buda elfoglalásával a törökök benyomultak az ország belsejébe, ezzel török fennhatóság alá került Rákos mezeje is, és ezzel nyilván eljött az idő, hogy máshol kellett megtartani ezeket az országgyűléseket. De valahogy a reformkorban mindig is úgy érezték, hogy a régi dicsőségnek a szinonimája a Rákos mezeje, és erre kell visszanyúlni. Talán ez is befolyásolta nagyjainkat és elődeinket abban, hogy majd a XIX. században, amikor végre eljutottunk oda, hogy fix helyet határoztunk meg, hogy hol épüljön fel a magyar Országház, akkor éppen a Rákos mezejéhez nem olyan messze fekvő, de Pesten lévő területet jelölték ki, hogy itt legyen az Országház.