Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - Egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárg... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
1682 A koncesszió fogalma nagyon régi fogalom, az állam és önkormányzat által nyújtott engedmény, amelynek alapján törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes, határozott idejű szerződéssel engedi át az állam vagy az önkormányzat a jogosultnak, és időben, térben korlátozott piaci monopóliumot biztosít általa, vele. Ez a nagyon cizelláltan megfogalmazott fogalom. A magántőke bevonása az állami és önkormányzati tevékenységekbe sajnos szükségszerű volt az elmúlt évtizedekben. Azért azt hadd mondjam meg önöknek, hogy azért ennek egyik fontos oka volt az, hogy az állami és önkormányzati szférában nem törekedtek olyan szakemberek bevonására és olyan minőségi kormányzati tevékenységre, amellyel ezeket a tevékenységeket meg tudták volna szervezni állami, önkormányzati kezekben is, csak kieresztették a legkiválóbb szakembereket a piacra, az állami, önkormányzati rendszerben maradtak ott, akik képtelenek ilyet megszervezni, és ezért kellett a piacra szorítkoznia az államnak és az önkormányzatnak. (12.20) Ha rajtam múlhatna egyszer, akkor a legkiválóbb szakemberek az állami, önkormányzati szférában dolgoznának bőségesen a piaci bérekkel konkurálva és felhatalmazásokkal konkurálva, és akkor nem kellene minden piszlicsáré tevékenységet koncessziókban meg különböző magántőke bevonásával elvégezni. Ugyanis azt is mindenki tudja, hogy az ilyenfajta viszonyok a korrupciót igencsak megalapozzák; mindenki tudja, hogy az adott kormányzat körüli gazdasági társaságok azok, amelyek elnyerik ezeket a lehetőségeket; mindenki tudja, hogy az árazásban igen erőteljes a manipuláció; mindenki tudja, hogy az ilyenfajta viszonyokban általában a legkevesebbet a nemzet polgárai és az állam nyer. Azt mondja az indokolás kezdete, hogy az állam koncessziós tevékenysége meghatározó jelleggel bír, az államok koncessziós aktivitása az utóbbi évtizedekben növekedett. És ebben a javaslatban több olyan rendelkezés van, amely nem kapcsolódik közvetlenül a koncessziós javaslat módosításához, hiszen rengeteg olyan javaslat is van benne, amely ettől a kérdéstől teljes mértékben eltér. Azaz megint olyan salátatörvényt adtak elénk, amelyben bizony ott van egy-két rendkívül méltányolandó kérdés, mint például a Filharmónia kérdése vagy a sportegyesület kérdése, de megmondom önöknek, miután teljesen láthatóan, átlátszóan ez a javaslat a koncessziós kérdésben a kormány körüli gazdasági szervezetek még magasabb szintű helyzetbe hozását célozza, nem fogom megszavazni, és majd fogom hallani valamelyik államtitkártól egy-egy válaszban, hogy a Filharmóniának nem akartam odaadni a hangszereit. Hogyne akarnám odaadni a hangszereit?! Az övék kell legyenek a hangszerek, ez nem kérdés, csak ne tessék egy ilyen javaslatba belecsempészni, mert akkor, miután sajnos nem szavazhatunk a jogszabályban meghatározott egyes törvények módosításáról külön - amit egyszer, remélem, még életemben meg tudok változtatni -, akkor ilyen helyzetek állnak elő, hogy nem tudom megszavazni a Filharmóniának a hangszereket, merthogy abban sem szeretnék senkinek segíteni, hogy a már amúgy is teljes mértékben egy bizonyos gazdasági kör által leuralt közbeszerzések mellett még a koncessziós eljárások is az ő érdekeiket szolgálják. Rendkívüli jogalkotási sajátosság ebben a javaslatban az, hogy a 2. §-sal már hatályba lépteti a későbbieket. Ilyet egyébként még soha nem olvastam, hogy egy 2. § már arról szól, hogy amit majd azután szabályoznak a javaslatban, az mikor lép hatályba. Föl se fogom egyébként, hogy jogtechnikai szempontból hogy nem lehetett a hatályba léptető rendelkezést a javaslat legvégére tenni. Ezt majd egyszer magyarázza meg valaki. Azért jogászként én szeretnék arra törekedni, hogy valamilyen módon a jogalkotási törvény és a jogalkotási hagyományok, illetőleg az észszerűség uralja a jogszabályok javaslatainak az előterjesztését és annak megszavazását. Nagyon ellenemre van, hogy a koncessziós jogviszonyok rendkívül fontos alapvető elemeit kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintre akarják levinni. Ez teljes mértékben kizárja a parlament ellenőrzési lehetőségét ezekből a viszonyokból. Tessenek végiggondolni, 35 éves viszonyokról beszélünk, ami több mint nyolc ciklus. 35 éves jogviszonyok megalapítására hogyan lehetne komoly állami feladatokat bízni, hogy nyolc cikluson át se legyen lehetősége a parlament ellenőrző szerepének az ilyenfajta jogviszonyok alapvető adottságai felett? Aki ezt megírta, annak biztosan az volt a feladata, hogy írd bele szépen ebbe a javaslatba, hogy minél inkább vigyük le a szabályozásokat kormányrendeleti és rendeleti szintre. Na de, abba nem gondolt bele, hogy egyszer az, aki majd ezt alkotja, meg aki kéri, majd lesz olyan helyzetben, hogy ő ellenzéki oldalon lesz? Nyolc ciklusról beszélek! Több mint nyolc ciklusról! Tehát én azért nagyon megfontolnám az önök helyében,
