Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 22. kedd - 151. szám - A Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Islamabadban 1992. február 24. napján aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat által... - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
167 aláírhatóságáról, illetve törvényjavaslatként való elfogadásáról az 1558/2019. (IX. 26.) kormányhatározat döntött, a jegyzőkönyv aláírására 2020. július 14-én került sor Iszlámábádban. A jegyzőkönyv a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően módosítja a magyar-pakisztáni adóhatóságok közötti adóügyi információcserét szabályozó cikkét. A T/12877. számon benyújtott törvényjavaslatban foglalt jegyzőkönyv hatálya a jövedelemadók területén megvalósuló információcserére terjed ki. Az egyezmény módosításával a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget. Jelentősége, hogy a módosított szabály alkalmazása az adóügyi információcsere esetében kizárja a belföldi érdek hiányára hivatkozást, valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi. A jegyzőkönyv tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD által elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más, kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak, és jól szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, a befektetők érdekeit és az adóügyi átláthatóságot. Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződést a belső jog részévé tudjuk tenni, szükséges a kötelező hatály elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlesztésre szorulnak, és ennek nemzetközi sztenderdjeit részben kidolgozta és kidolgozza az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amelynek Magyarország 1996 óta a tagja. A nemzetközi gazdasági életben a fejlesztések, fontosabb szabályozások kidolgozásának egyik célja az üzleti élet átláthatóságának, tisztaságának javítása, a jogszerűség ellenőrzésének könnyebbé tétele, amiről a mostani törvényjavaslatban is szó van. Az OECD 2008-ban, tehát a mi Pakisztánnal 1992-ben kötött egyezményünk után kidolgozott egy modellegyezményt, amely alapján az 1992-es egyezmény felülvizsgálata szerinti teljes körű információcsere lehetőségét biztosítja a jegyzőkönyv szerinti módosítás. Az információcsere tehát a kétoldalú üzleti kapcsolatban részt vevők adatainak kezelését szabályozza. Az információcserét természetesen az információvédelem szigorú szabályai szerint hajtaná végre a módosító jegyzőkönyv, ugyanakkor a törvényi kötelezettség alóli kibúvók lehetőségét is kizárja, vagyis tisztább üzleti helyzetet teremt a nemzetközi kapcsolatainkban is. Magyarország szempontjából nézve nem szükséges magyarázni az előnyeit a kétoldalú kapcsolatok átláthatósága javításának, amely mindkét ország szándékát tükrözi, vagyis egyetértés uralkodik az új szabályozás bevezetésének a hasznáról. Azt hiszem, szükségtelen külön kitérnem arra az elbizonytalanodásra is, amelyet a világban körvonalazódó kereskedelmi háború jelent. Ilyen nemzetközi környezetben a magyar érdekeltségek szempontjából számít minden kétoldalú kapcsolat és annak pontos szabályozása, amely szélesíti kapcsolataink spektrumát is. Minél több irányban fejlesztjük kapcsolatainkat, például déli vagy keleti irányban, annál több lábon áll a magyar gazdaság egy átalakuló világban. A most beterjesztett egyezményt módosító jegyzőkönyv Magyarország érdekeit szolgálja, és időszerűen alakítja a nemzetközi jogi környezetet, általánosságban illeszkedik külpolitikai irányvonalainkba. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
