Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 16. hétfő - 166. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:

1629 egységes adórendszerünk van. Ha valaki kétszer többet keres, kétszer többet adózik. Azt gondolom, hogy ez könnyen átlátható és egy olyan adórendszer, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az is jól látszódik, hogy az adóbevételek ennek ellenére folyamatosan tudnak nőni, hogy egyre csökkentjük a jövedelemadókat. Társasági adóban is, szja-ban is dobogósok vagyunk az Unióban, és ennek ellenére tudjuk szépen tartani az adóbevételeket, mert azt látjuk, hogy ezeket az adóbevételeket hajlandóak megfizetni a vállalkozások, a feketegazdaság szintjét folyamatosan tudjuk leépíteni. Azt gondolom, hogy áfában világraszóló eredményeket tudtunk elérni azzal, hogy EU-átlag alatti áfarésünk van, és a jövedelemadók tekintetében is, azt gondolom, hogy nagyon jó a hatékonyság, ami a magyar adórendszert illeti. A multik adóelőnye is elhangzott. Itt visszautalnék Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak az előző vitában megfogalmazott észrevételére, hogy a multik adókedvezményét jelentette az, amikor levittük 9 százalékra az adókulcsot. Hadd emlékeztessek arra, hogy 19 százalék volt a társasági adó kulcsa a korábbi években. Két lépésben tudtuk megtenni ezt a csökkentést. Tehát nap végén mindenkinek, tehát a kicsiknek is, nagyoknak is 19-ről 9 százalékos taokulcsuk lett. Az, hogy a kicsiknek ez előbb megvalósult, azt gondolom, hogy egy jó hír. Tehát ezt beállítani negatívumnak, hogy a kicsik előbb megkapták az adócsökkentést, a nagyok meg később, azt gondolom, ezt inkább fordítva kellene értelmezni, hogy a kicsiknek előbb tudtunk segíteni, nekik 10 százalékra vittük le az adókulcsot, a nagyoknak pedig később egy lépésben 9 százalékra, amit ugyanúgy a kicsik is megkaptak. Én azt gondolom, hogy a multik adóelőnyéről igazából ennyit érdemes elmondani. Itt kapcsolódnék egy módosító javaslathoz, illetve egy olyan módosításhoz, amely a mostani adócsomag keretében is vélhetően megszavazásra kerül, ez pedig a fejlesztési tartalék szabályrendszere. A fejlesztési tartalék úgy működik, hogy egy vállalkozó, aki nyereséget ér el, félre tud tenni adott esetben tartalékot a jövő évekre. Ha egy beruházást fog megvalósítani a következő évben, akkor ezt a tartalékot nem kell leadóznia a nyereséges évben, hanem majd akkor használja fel, amikor azt a beruházást meg tudja valósítani. Ennek a fejlesztési tartaléknak gyakorlatilag az értelme az, hogy a profitot megpróbáljuk beruházásra visszaforgatni, és itt tartani az országban. Ezért ezt a fejlesztési tartalékot három lépcsőben felemeltük, és az idei változtatás pedig az, hogy már felső korlátja sincs. Tehát egy olyan nagyon hatékony, mondjuk, akár multi, nemzetközi cég, amely Magyarországon befektet, egy nagyon erős motivációt kapott arra, hogy ezt a profitot itt hagyja Magyarországon. Én azt gondolom, hogy pont ezt kereste képviselő úr is, hogy hogy tudunk olyan intézkedéseket megtenni, hogy a profit itt maradjon az országban. Én azt gondolom, hogy adótanácsadói és adószakmai berkekben az egyik leghasznosabb és leghatásosabb intézkedés ez a fejlesztési tartalék, aminek a határértéke most már el lett törölve, tehát csak a pozitív eredmény a korlátja. Szintén elhangzott Bangóné képviselő asszony felszólalásában az élelmiszeráfa kérdése. Itt megint nagyon sok vitában elhangzott, hogy hány lépésben történt meg az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése. Én azt gondolom, hogy bemutattuk nagyon sokszor, hogy mindig nagyon célzottan és nagyon fókuszáltan érdemes ezeket az áfacsökkentéseket megtenni, ugyanis alapvetően nem az áfakulcs határozza meg az árakat, ezt is számtalanszor elmondtuk. Ahol úgy látjuk, hogy a piac ezt lehetővé teszi, adott esetben feketefoglalkoztatással vagy feketegazdálkodással érintettebb egy piac, ott tudtuk meglépni ezeket az intézkedéseket. Azt gondolom, hogy nagyon szép eredményeket is értünk el. A pálinka adómentessége kapcsán pedig szintén, ahogy a Törvényalkotási bizottságban, itt is szeretnék pontosítani, hogy a pálinka az, ami kereskedelmi forgalomba kerülhet. A pálinkán van áfa, a pálinkán van jövedéki adó, és a pálinkán van népegészségügyi termékadó is. Tehát a pálinka egy nagyon erőteljesen adóztatott termék. Amit otthon a saját gyümölcsből tudunk párlatot előállítani, azon valóban nincs semmilyen adóteher, azért, mert a saját fogyasztásra van. Ezt a példát mondtam. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Olyan, mint a lekvárfőzés, hogy saját fogyasztásra, nem kerül kereskedelmi forgalomba, nem lehet értékesíteni, és azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kitétel, hogy saját fogyasztásra van. A 86 liter, ami felháborító az ön véleménye szerint, évek óta 86 liter, tehát a ma hatályos szabályokban is 86 liter főzhető otthon kedvezményesen. A változás annyi, hogy uniós szinten ez a