Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 16. hétfő - 166. szám - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

1623 tekintő vállalkozások vagy társadalmi csoportok tekintetében. Mint ahogy azt gondolom, hogy a 2010-ben a válságkezelő intézkedések keretében bevezetett bankadó vagy szektorális adók sem igazából a vegytiszta neoliberális gazdaságpolitikának a részét képezik. Elég, hogyha arra utalok, hogy mondjuk, ezeket a gazdasági lépéseket az IMF, a hitelminősítők, más szervezetek, amelyekhez az a neoliberális gazdaságpolitika, amelyet a képviselő úr említ, közelebb áll, hogyan értékelték a magyar gazdaságpolitikai lépéseket. A képviselő úr a zárszámadás tényszámai között arra is felhívta a figyelmet, hogy a társasági adó összbevétele kisebb volt, mint az eredetileg tervezett - köszönöm, hogy a képviselő úr ezt kiemelte. Valóban igaza van, érdemben kisebb volt ez a bevétel, de miért? Mert a kormányzat év közben a gazdasági folyamatok alapján arra tett javaslatot, hogy a társaságiadó-feltöltés intézményét szüntessük meg, tényadatok alapján kelljen a vállalkozásoknak az adót befizetni. Ezt a vállalkozások egyöntetűen támogatták, az önök előtt lévő zárszámadás pedig azt mutatja, hogy ezzel együtt is érdemben 3 százalék alatt teljesült a hiánycél, és az elmúlt évek legjelentősebb adósságráta-csökkenése valósult meg. Mindenkit emlékeztetnék arra, hogy tavaly év végével 65,4 százalék volt az uniós módszertan szerinti adósságráta, közel 4 százalékpontos csökkentés valósult meg, és messze került a 80 százalék fölötti szinttől, amely 2010-ben jellemezte az országot. A képviselő úr azt is mondta, hogy a bérek az egyik legnagyobb vonzerő a magyarországi befektetések tekintetében, a miniszterelnök úr azt mondta külföldi befektetői csoportoknak, hogy érdemes Magyarországra jönni, hiszen alacsonyak a bérek. Két dolgot engedjen meg, képviselő úr, ennek kapcsán. Az önök előtt lévő zárszámadás, ahol a bérszámokat, ha jól értettem, a képviselő úr kritikával illette, pont azt mutatja, hogy a bérek az előzetesen számítottnál nagyobb mértékben növekedtek. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Képviselő úr, nemcsak a bruttó bérek, a nettó bérek is és a reálbérek is. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Amiről beszélünk, az az, hogy ez a bérnövekedés - egyetértek önnel - milyen bázisról indult, nézzük meg, hogy milyen bérfelzárkózás volt az elmúlt években, nézzük meg az előző évnek úgymond a közgazdászvéleményét, mondjuk, a neoliberális véleményeket, de más véleményeket is: féltették a magyar gazdaságot a bérnövekedéstől, azt mondták, hogy olyan bérdinamika van, amely a hatékonyság rovására megy, a termelékenység ezzel nem tud lépést tartani. Én arról tudok a tisztelt Országgyűlés részére beszámolni, hogy ha a magyarországi béreket és azoknak a növekedését a termelékenységváltozással vetjük össze, akkor még mindig megéri a beruházóknak Magyarországra jönni, és ezt látják is, és azért is megéri jönni, mert olyan adókörnyezet van, olyan infrastrukturális fejlesztések vannak, amelyek hatékonnyá teszik az itteni beruházásokat. Nem véletlen, hogy 2019-ben is nagyon jelentős volt a külföldi tőke beáramlása. Ami a képviselő úr kritikáit illeti - és ezzel, ha megengedik, át is térek Bősz Anett képviselő asszony felvetéseire -, nevezetesen hogy vannak olyan intézkedések, amelyek talán szelektívek lehetnek, itt a képviselő úr említette a többgyermekes családok jelzáloghitelének az elengedését meg az autóvásárlást, tisztelettel azt tudom mondani, hogy ezek tipikusan olyan intézkedések, amelyek minden család számára egyöntetűen hozzáférhetőek, egyöntetűen elérhetőek. Az, hogy a felvett lakáshitelből, jelzáloghitelből mekkora összeget vállal át az állam, független az igénybevevők jövedelmétől, csak a gyermekszámtól függ, ugyanúgy, ahogy az autóvásárlási támogatás is. És ezen a ponton vitatkoznom kell Bősz Anett képviselő asszonnyal, aki úgy fogalmazott hozzászólása elején - ismét megköszönöm a pozitív szavakat is -, hogy egy elosztási vita van az ellenzék és a kormányzat között, hiszen ez a gazdaságpolitika sokakat az út szélén hagy, ha jól idézem, a képviselő asszony elfelejtett társadalmi csoportokról beszélt. Az autóvásárlás támogatása a családvédelmi intézkedések között vagy a jelzáloghitelnek az intézménye tipikusan olyan intézmények, amelyek mindenki számára elérhetőek. Sokszor hallom azt, hogy a családi kedvezmény a jobb módúak számára elérhető. Tisztelettel hadd mondjam el, hogy egy családnál 310 ezer forintnál kisebb bruttó jövedelem és három gyermek nevelése esetén a teljes családi adókedvezmény igénybe vehető. 2019-ben az egy főre jutó bruttó átlagkereset érdemben ezen szint fölött volt. Hogyha a két kereső közül valamelyik személy minimálbéren keresett, a másik pedig garantált bérminimumon, akkor teljes mértékben igénybe tudták venni ezt a kedvezményt. De épp a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelésnek köszönhetően 2020-ban ha egy családban a két kereső közül mind a ketten minimálbéren foglalkoztatottak, és három gyermeket nevelnek, akkor a családi kedvezmények összegét maximális mértékben igénybe tudják