Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 16. hétfő - 166. szám - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
1612 A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A kormány-előterjesztés T/13098. számon, és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlament informatikai hálózatán elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi és uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Költségvetési bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 60 perces időkeretben. Megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! A 2019. évi központi költségvetés zárszámadásának törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitájára október 21-én került sor. A Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság és a parlament többi állandó bizottsága is megtárgyalta a javaslatot az október 26-ával kezdődő héten. A bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a javaslat megfelel az Alaptörvényből eredő követelményeknek. Azokat a bizottsági javaslatokat, véleményeket fogom ismertetni, amelyek ezen túlterjeszkedtek. Először a Költségvetési bizottság véleményét ismertetem, legalábbis a többségit, hiszen majd a kisebbségi véleményt több részletben fogja hallani a tisztelt Ház. 2019-ben a tervezett 4,1 százalék helyett 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés üteme. A növekedéshez a gazdaság minden szektora hozzá tudott járulni, de ezek közül is a két legfontosabb a vállalati beruházások és a lakossági fogyasztás voltak. A vállalatok beruházási hajlandóságát nagyban elősegítette a 2016. év végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, amelynek értelmében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Így az átlagkeresetek 2019-ben 11,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ez a bérnövekedés egyértelműen éreztette hatását a fogyasztásban is, ugyanis a háztartások a nemzeti össztermék növekedésével megegyező ütemben költöttek többet. A magyar export 5,8 százalékkal, míg az import 7,5 százalékkal bővült, de ennek ellenére is a külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott. A fiskális folyamatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt a tényt, hogy 2019-ben 300 milliárd forinttal több pénz érkezett be az államkasszába, mint a tervezett. Ennek egyik oka a vártnál nagyobb nemzetiössztermék-növekedés, de meg kell említeni az online számlázás 2019-ben kiteljesedő pozitív bázishatását is. Megállapítható, hogy 2019-ben a magyar gazdaság főbb szektorai erősödtek, mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak. A Külügyi bizottság véleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2019. év költségvetése több mint egynegyedével haladta meg az előző évét. A korábbiaknál is több forrás jutott a külképviseleti hálózatok működtetésére, ami három önálló és hét nem önálló képviselettel bővült: nagykövetség nyílt Biskekben, főkonzulátus Gdańskban és Innsbruckban. Közel 18 milliárd forintból jelentős külképviseleti ingatlanfejlesztés valósult meg többek között Washingtonban, Hágában, Koppenhágában, Strasbourgban és további hét helyszínen. A tárca külgazdasági tevékenységének eredményességét jelzi, hogy Magyarország exportja 2019-ben 3,9 százalékkal, 109 milliárd euróra nőtt. A Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével több mint 5 milliárd eurónyi tőke befektetéséről született döntés, amely összesen 13 500 munkahely létrehozását vonta maga után. Ennek a tőkének közel fele, 2600 millió eurónyi Dél-Koreából származik, ami világosan mutatja a keleti nyitás sikerét.
