Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 16. hétfő - 166. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1597 megismételni, már csak azért is, hogy államtitkár úr jobban odafigyeljen, és jobban megjegyezze. Bízunk abban, hogy legközelebb ezek a javaslatok át fognak menni sikeresen. Tehát először is azt gondoljuk, hogy a helyzet súlyosságára tekintettel kétévente készíteni kellene az Országgyűlés számára ágazati, illetve a sérülékenység szerinti regionális bontásban helyzetértékelést és előrejelzést az éghajlatváltozással összefüggő, bekövetkezett és várható változásokról. Fontosnak tartjuk, hogy biztosítani kell ezen jelentés közzétételét, a közérthető, tényszerű tájékoztatást. Háromévente az Országgyűlés tájékoztatása mellett át kellene tekinteni a természetes nyelőkapacitások, például erdők, gyepek, vizes élőhelyek állapotát és a változások irányát, mértékét és időbeli alakulását. Én azt gondolom, a minisztérium is úgy gondolja, hogy ez fontos, hiszen ha klímasemlegességről beszélünk, a klímasemlegességet 2050-re, de már - mint ahogy sok tudós és sokan mondják - 2040-re el kell érni, ebben bizony jelentős szerepe van a nyelőkapacitásaink helyzetének, jelentős szerepe van, hogy milyenek az erdők s a többi. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos lenne tudni legalább háromévente, hogy akkor hol is tartunk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az éghajlatváltozás egyes nemzetgazdasági ágazatokat érintő kockázatai alapján készüljön és készítsen a kormány részletes stratégiákat a felkészülési feladatokról, és biztosítsa azok végrehajtásának feltételeit és átlátható nyomon követését. Nyilván ehhez kapcsolódóan az is fontos, hogy az éves költségvetésben a feladatok forrásait biztosítani kell. Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv félidejében, illetve annak megújításakor a kormány készítsen átfogó jelentést az ország felszíni és felszín alatti vizei minőségi és mennyiségi állapotáról, a stratégiai vízkészletek rendelkezésre állásáról. Gondolom, ezt sem kell nagyon indokolni, hogy miért szükséges: aszályos időszakok, vízhiány, és a víz valóban nemzeti kincs. Mind a négyről készíteni kellene egy összegző jelentést az éghajlatváltozással összefüggésben, a rendkívüli időjárási eseményekkel kapcsolatos károkról, a végrehajtott előrejelzési, kármegelőzési, kárelhárítási és helyreállítási intézkedésekről. Egy kis kiegészítést hadd fűzzek hozzá! Azt látjuk, hogy ha jön egy ilyen hirtelen özönvízszerű esőzés vagy hétvége, akkor nagyon sok családnak például leviszi a háztetőt, elönti a pincéket, akkor bizony nagyon komoly károk keletkeznek, és erre nincsenek felkészítve a biztosítók. Tehát itt összességében nemzetgazdasági szinten akár sokmilliárdos károk keletkeznek; valahogyan majd a családoknak segíteni kell. Végül még említeném azt is, hogy az európai és a hazai források biztosításával segíteni kellene az önkormányzatoknak, hogy ők is felkészüljenek az éghajlatváltozás hatásaira és az alkalmazkodásra. Mi ezeket a módosító, kiegészítő javaslatokat tettük meg. Azt kell hogy mondjam, sajnálattal vettük tudomásul, hogy a kormánytöbbség ezt nem szavazza meg. Remélem, hogy nem az éghajlatváltozás fogja kikényszeríteni, hogy a kormány mégis befogadja ezeket a javaslatokat. Sokkal jobb lenne, ha előbb elfogadnák az LMP javaslatait. Köszönöm szépen, államtitkár úr, hogy meghallgatott. (Taps az LMP, az MSZP és a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kérdésem lenne a téma kapcsán államtitkár úrtól, hogy mekkora részét fogják kiszervezni külföldi vállalkozóknak a szolárisenergia-termelésnek Magyarországon, hiszen a legutóbbi hírekben megjelent, hogy Polat török üzletember, aki a miniszterelnök személyes családi barátja, ő egy ilyen nagyobb erőműparkhoz fog hozzájutni. Ez mennyire passzol az önök külföldiekkel szemben táplált ellenérzéseikkel kapcsolatban, hogy kiviszik a profitot, meg multinacionális cégek jönnek ide? Én úgy látom, hogy számos magyar vállalkozó is szívesen építene ilyen hatalmas napelemparkot, önök mégis egy török üzletembert bíznak meg ezzel. Van-e ennek bármilyen oka? Hogyan illeszkedik ez a kormány hazai vállalkozókat támogató politikájába, hogy egyre több külföldi üzletembert juttatunk egy ilyen hosszú távon jövedelmező és nem nagyon cserélhető, tehát véges lehetőséghez Magyarországon? Ismét ez alatt a törvény alatt vagy ezeknek a céloknak a
