Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 22. kedd - 151. szám - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2017. január - 2018. december) című beszámoló , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
153 bevezetésével olyan hosszú távú, stratégiai jelentőségű programot tettünk le, indítottunk el, és a hallgatói ösztöndíjjal kapcsolatban tájékoztathatom a tisztelt parlamentet, hogy tegnap a Soltész Miklós államtitkár úrral tartott tájékoztatón tettük nyilvánossá, hogy nulla óra nulla perckor ma éjjel indult a 2020-21-es pedagógushallgatói ösztöndíj, ami azt jelenti, hogy ebben a tanévben már minden nemzetiségióvodapedagógus-képzésre, minden nemzetiségitanító-, -tanár-, -szaktanár-képzésre jelentkezett nappali tagozatos, valamint esti, levelező, illetőleg kiegészítő képzésre jelentkezett hallgatót be tudunk vonni a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszerbe. És azt is elmondtuk, hogy ugyanakkor viszont még a nemzetiségipedagógus-képzésben nagyon komoly feladataink vannak, a jelenleg még működő, 80-85 százalékban magyar nyelvű képzést meg kell fordítani, hogy 80-85 százalékban nemzetiségi nyelvű legyen, s 15-20 százalékban magyar. Ez a nemzetiségi program, bízom benne, hogy valamennyi magyarországi nemzetiség jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, és meg tudja állítani, sőt visszafordítani a korábbi nyelvvesztést. Az ÁSZ-ellenőrzésekkel kapcsolatban, ami felmerült a DK részéről, szeretnék mindenkit tájékoztatni úgyszintén, hogy olyan rendszerben került be az ÁSZ-ellenőrzés mind a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, mint az országos önkormányzatoknál az átvett intézményekre vonatkozóan, amely korábban nem volt. Többek között most 30-án az Ellenőrző albizottság elnöke meghívta az ÁSZ képviselőit, és átbeszéljük az ellenőrzések tapasztalatait. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél pozitívabb ÁSZ-ellenőrzések, ellenőrzési eredmények szülessenek, de szeretném itt kihangsúlyozni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeknél a köznevelési intézmények részére biztosított központi költségvetési támogatásnak a 85-90 százaléka abszolút objektíven a pedagógusok juttatására, bérezésére, járulékára van, a rezsikiadások 80 százaléka olyan állami cégektől származó víz, villany, gáz s a többi, ahol bármiféle visszaélés vagy a gondatlan gazdálkodásnak még a lehetősége se merül fel, függetlenül attól, hogy egyébként a szabályszerűségi vizsgálat esetén minden törvényileg előírt szabályzat, nyilvántartás és a többi rendelkezésre áll-e és megfelelő minőségben van kidolgozva. Tehát én azt gondolom, hogy itt a kockázat ilyen szempontból sokkal kisebb, mint nagyon sok más vizsgált területen. Emellett szeretném azt is kihangsúlyozni, hogy az ÁSZ mellett a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár és egy sor más olyan ellenőrzés van minden köznevelési intézményben, amelyek szintén más oldalról biztosítják azt, hogy komolyabb probléma a köznevelési intézményeknél nem lehet. A fenntartóijog- és a tulajdonjog-átadással, -átvétellel kapcsolatban Sebián-Petrovszki Lászlónak szeretném mondani, hogy nyugodtan meg lehet nézni azokat a köznevelési intézményeket bármelyik nemzetiségnél, ahol 6-8-10 vagy 12 évvel ezelőtt az országos nemzetiségi önkormányzat a fenntartói jog mellett átvette az intézmények tulajdonjogát is. Meg lehet nézni, hogy ezek az intézmények milyen állapotban vannak, milyen fejlődésen mentek keresztül. Reményeink szerint ugyanezt fogjuk tudni elérni a helyi nemzetiségi önkormányzatok által átvett tulajdonjog biztosításával is. Hozzáteszem, itt van egy jelentős különbség, hiszen az országos nemzetiségi önkormányzatoknak van hivatala, és vannak megfelelően képzett embereik, míg a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál ezt központilag kell biztosítsuk. Ezért állítjuk fel a nemzetiségi pedagógiai módszertani központot, amely országosan a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére segítséget fog nyújtani. (Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.) Nem kívánok belemenni a parlamenti, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz szükséges nemzetiségi választói névjegyzékkel kapcsolatban felmerült dolgokba. Mi is nagyon sokat foglalkozunk ezzel. Nem mondjuk azt sem, hogy ezer százalékban a legjobb megoldás van, de egy rendkívül összetett kérdés, és azzal együtt, hogy itt felmerült, hogy visszás helyzet, hogy a parlamenti választás előtt a nemzetiségi választóknak választani kell a pártlista és a nemzetiségi választói névjegyzék között, ugyanakkor viszont pont ez egyúttal a természetes gátja is annak, hogy visszaéljenek nem nemzetiséghez tartozók a választói névjegyzékbe való feliratkozással. Ez a természetes fék nincsen meg a helyi nemzetiségi önkormányzati választásnál, hiszen ott bárki, aki gondolja, a helyi polgármesterre, képviselőkre is leadhatja a szavazatát, illetve a nemzetiségiekre is. Természetesen minden olyan javaslatot, amit alkotmányosan végig lehet vinni, és meg lehet csinálni, figyelembe veszünk, és megpróbálunk ez irányba elmenni. (12.00)
