Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 5. csütörtök - 163. szám - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1366 Többszereplős keretmegállapodások alapján történő beszerzéskor rövidül a bírálat időtartama azzal, hogy az ajánlatkérő azt is megteheti, hogy nem minden, hanem csak a legkedvezőbb ajánlat érvényességét vizsgálja meg, az előző módosítás logikájához kapcsolódóan. A jövőben az ajánlatkérő megítélésére lesz bízva, hogy szükségesnek tartja-e a nemzeti eljárásrend tekintetében az alkalmassági követelmény előírását. E módosítás a nemzeti eljárásrendnél tervezi bevezetni azt a könnyítést, hogy az ajánlatkérőnek elegendő csak a nyertes ajánlattevő vonatkozásában ellenőrizni a rendelkezésre álló adatbázisokat. Az adminisztratív terhek csökkentésének egyik fontos eszköze az elektronikus közbeszerzés lehetőségeinek minél hatékonyabb kiaknázása. Ebbe az irányba is tennénk további lépéseket az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban. Eszerint a szerződés teljesítésére vonatkozó adatlapokat egykapus adatszolgáltatással, csak az EKR-ben, az elektronikus közbeszerzési rendszerben kell a jövőben feltölteni, a jelenlegi, úgynevezett kettős adatbevitel helyett. Kizáró okok és az alkalmassági követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartásokat a Közbeszerzési Hatóság és a GVH fogja rögzíteni az EKR-ben. Ezen módosítással lehetővé válik, hogy informatikai fejlesztéssel az EKR képes legyen az ajánlat bírálatához szükséges információkat automatikusan kijelezni, ezeket nem kell külön begyűjteni, így ez jelentős tehercsökkentésnek minősül. Azt gondoljuk, hogy az építési beruházások körében számottevő változást eredményezne a tervezet vagy a javaslat azon újdonsága, amely szerint az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél nem lesz alkalmazható a közbeszerzésekről szóló törvény 115. §-ában foglalt nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárás. Tehát uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseknél ezt a lehetőséget nem tennénk lehetővé. Ez, azt gondoljuk, jelentősen csökkenti az uniós forrásfelhasználás körében az esetleges pénzügyi korrekciók kockázatát. Bizonyos szerződések részekre bontásával kapcsolatos rossz gyakorlatnak is véget vet, és egyébként is az átláthatóság növelésével hozzájárul a kisebb értékű építési beruházások megfelelő és átlátható lefolytatásához. Végezetül még arra térnék ki, hogyha megengedik, hogy több eleme a törvényjavaslatnak az uniós jogfejlődéssel összefüggésben érthető meg. A kizáró okok változása lényeges elem ezen pontok közül, amely az Európai Unió Bíróságának újabb gyakorlatát, az arányosság uniós jogi elvének való megfelelést vezeti át a közbeszerzésről szóló törvény szabályain. Azt reméljük, hogy ez lehetőséget kínál arra, hogy az Európai Unióval összefüggésben vagy az Európai Unióval szemben fennálló bizonyos jogvitáinkat le tudjuk zárni. Összességében azt tudom önöknek mondani, hogy a közbeszerzési törvénynek ebben a módosításában olyan szabályokkal kívánjuk a jogalkalmazók munkáját segíteni, melyek egyrészt a beruházások mielőbbi megvalósulását, másrészt a közbeszerzési eljárások egyszerűsítését, adminisztratív kötelezettségek enyhítését, valamint az átlátható közpénzfelhasználás törvényi garanciáinak erősítését szolgálják. Ebből következően arra szeretném kérni mindannyiukat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és ha kérdés vagy felvetés van a javaslattal kapcsolatban, akkor állok rendelkezésükre. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Böröcz László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzésekről törvényt a magyar Országgyűlés a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében alkotta meg azért, hogy a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódását, valamint a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseit is elősegítse.
