Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 5. csütörtök - 163. szám - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:

1343 politikával szemben - csak hogy Molnár Gyula képviselőtársam ne mondja azt a vádat, hogy nem mondtam, nem emlegettem föl a 2010 előtti világot; az előbb ezzel vádolt engem. 2010 előtt a Gyurcsány-kormány hagyta elszegényedni a vidéket, külföldiek kezére játszották a magyar földet, leépítették a magyar agráriumot, a magyar élelmiszeripart, a családi gazdaságokat, és munkanélkülivé tettek egész térségeket. Ezzel szemben 2010 után a regionális fejlesztési szemlélet, az ország nemzetstratégiai érdeke és a helyben lakók érdekének összehangolása volt az elsődleges szempont és lett az elsődleges szempont. Azért örülök, hogy létrejöhettek ilyen kiemelt fejlesztési térségek, melyek valamilyen módon az egész ország számára kiemelten fontosak, ugyanakkor fontos, hogy a helyben lakók érdekeit is szolgálják, és ezen szempontokat, ami sosem könnyű, senki nem mondta, hogy könnyű összefésülni energiakérdésekben, turizmuskérdésekben vagy akár egy zárt borvidék, a világ első zárt borvidékének, világörökségi rész megőrzésének a szempontjait összehangolni a helyben lakók, az élhetőség, az életszerűség szempontjával, de mégis azt gondolom, hogy ezek nagyon-nagyon fontos szempontok, hogy megtaláljuk a kísérletekben azokat a pontokat, ahol össze tudjuk hangolni a nemzeti érdeket a helyben élők érdekével, és ez közös sínpárra találjon, ezáltal ezek a fejlesztések létre tudjanak jönni. Ugyanúgy fontos a távlati stratégiai gondolkodás, a jövőkép adása ezeknek a térségeknek, ezeknek a régióknak. Ezért is fontos, hogy nem tegnap alakultak meg ezek a tanácsok, nem most kezdtek el működni, van koncepció, van mögötte szakértelem, van mögötte településfejlesztési, területfejlesztési koncepció, és van mögötte forrás, amit tisztelt képviselő asszony, a kormány, a magyar emberek, a magyar adófizetők, a magyar vállalkozások teljesítménye alapján tudtunk megítélni ezeknek a térségeknek, mert fontosnak tartjuk ezeknek a térségeknek a fejlesztését. Éppen ezért tudtunk olyan eredményekről beszámolni a tavalyi évben, az azelőtti évben, meg az idei évben is, amikről Bartos Mónika képviselő asszony beszélt, hogy milyen fontos, nagy és jelentős források érkeznek ezekbe a régiókba. Csak ki akarom javítani: senki nem helyez senkit valaki fölé, maximum mellé. Ha tehát a törvényjavaslatot el tetszik olvasni, akkor ez teljesen nyilvánvalóan kiderül. Semmi gyámság alá helyezés! Sem a Pénzügyminisztérium nem kerül gyámság alá, sem senki. Azt, hogy a Miniszterelnökség mint a kormányzati koordinációt végző szervezet, aki a kormányzati munka összehangolásáért és a kormányzati stratégia megvalósításáért felelős intézmény, stratégiai fontosságú kérdésekben, döntésekben részt vesz, én helyesnek gondolom. Azért gondolom helyesnek, mert a Miniszterelnökség az a minisztérium, ahol az összes kormányzati koordináció összefut, ahol a kormányzati stratégia megvalósítása, a kormányzati stratégia számonkérése az, ami az egyik nagyon fontos feladat. Az, hogy ilyen kiemelt stratégiai régiókban, térségekben, mint amilyen a Közép-Duna menti, akár a Balaton-parti, akár a tokaji régió, érvényesüljenek - messze nem egy hónap, nem egy év múlva, nem ebben az időtávlatban, hanem 8-10-15-20-30 éves távlatban - ezek a stratégiai szempontok, hogy igenis a magyar gazdaságnak, az ott élő embereknek összhangban legyenek az érdekeik a következő időszakban is, ahogy ezt egyébként próbáltuk érvényesíteni az elmúlt években is. És képviselő asszony beszélt siófoki példákról. Arról nem beszélt, hogy ott nyertes pályázatok ellenére miért nem halad az iparipark-fejlesztés; nem beszélt arról, hogy miért nem halad a csapadékvíz-elvezetés, ami szintén ott megvalósuló fejlesztés lett volna, csak önök ezt, nem tudom, valamilyen módon... Mindig elmarad ez a fejlesztés, sosem tudják megcsinálni, megvalósítani. Arról sem beszélt a képviselő asszony, hogy csak Siófoknak dedikáltan 50 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az elmúlt években, az elmúlt ciklusban azért, hogy egyébként az ott élők javára, a turizmus javára és egyébként a térség fejlesztésének javára ilyen óriási források érkeztek Siófok városba is. Szerintem ezekről is illett volna egypár szót szólni, tisztelt képviselő asszony. De abban megegyezhetünk, hogy Magyarország egésze, a magyar vidék és egyébként ebben a fejlesztési térségek és a kiemelt fejlesztési térségek fejlődése, a közös gondolkodás, a stratégiai irányok, hogy ne esetleges legyen ez a fejlődés, hanem egy fontos stratégia mentén történjen, hogy egyezzen a nemzeti érdekekkel és egyezzen a helyben élők érdekével - hiszen fontos, hogy az ő életkörülményeik, az ő élethelyzeteik is javuljanak, miközben egyébként egy ilyen, például egy Balaton-parti település egy szezonban óriási mennyiségű turistát is ki tud szolgálni a turizmusban, a vendéglátásban, de közben mégis az ott élő embereknek a lakóhelye -, tehát hogy ezek a szempontok mind érvényesüljenek, és ne