Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 5. csütörtök - 163. szám - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1338 intézkedést tett. A jelenlegi törvényjavaslat is ezen célok még hatékonyabb elérését kívánja szolgálni, amelyek megismeréséhez néhány gondolatot szeretnék elmondani. A területfejlesztés alappillérét a területfejlesztési koncepció adja, amely az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. Információkat biztosít továbbá az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára. Az Országgyűlés 2014-ben fogadta el a jelenleg hatályos területfejlesztési koncepciót, „Nemzeti fejlesztés 2030 - országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció” megnevezéssel, amely kiemelten kezeli a területfejlesztési és felzárkóztatási célokat. A koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, meghatározza azok területi dimenzióit, amelyek a 2014-2020-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készített tervdokumentumok - úgymint partnerségi megállapodás és operatív programok - megalapozását is szolgálják. Mindemellett a koncepció az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségletei alapján, illetve az EU 2020 stratégiához és nemzeti reformprogram vállalásaihoz illeszkedve hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg Magyarország számára. A koncepcióban kijelölt célok és feladatok megvalósítására a területfejlesztés és területrendezés szabályainak megállapítására, intézményrendszerének kialakítására szolgál a területfejlesztésről, a területrendezésről szóló törvény. Az intézményrendszert tekintve e törvény sorolja fel a területfejlesztést ellátó területi szerveket, köztük a térségi fejlesztési tanácsokat is, valamint azok törvényből következő, kötelezően ellátandó feladatait. A térségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztés és -rendezés fontos szereplői, saját feladatkörrel, jogállással, működési szabállyal rendelkező jogi személyek. Létrehozásukat a megyei önkormányzatok önállóan vagy a szomszédos megye megyei önkormányzatával közösen kezdeményezhetik. Feladatuk, hogy vizsgálják az adott térség társadalmi, gazdasági feladatait, a környezet állapotát, azonosítsák a fejlesztési szükségleteket, térségi területfejlesztési koncepciót és programot dolgozzanak ki. Utóbbi finanszírozására megállapodást köthetnek az érintett miniszterekkel, kiemelt szerepük van a térségeknek juttatott költségvetési források felhasználásában. Emellett figyelemmel kísérik az operatív programok térségüket érintő feladatainak megvalósulását, és közreműködnek ezek végrehajtásában. Fontos megjegyezni, hogy a térségi fejlesztési tanácsok nem minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján létrehozott helyi önkormányzati társulásnak. Tisztelt Országgyűlés! A térségi fejlesztési tanácsok működési területét figyelembe véve a koncepció, illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény nevesít néhány olyan térséget, amelyek országos területfejlesztési jelentőségük miatt úgynevezett kiemelt térségi státusszal rendelkeznek. A kiemelt fejlesztési térségeket azzal a céllal jelölték ki, hogy az ország számára sérülékenységük, egyediségük, gazdasági jelentőségük miatt fontos térségek hosszú távú fenntartható fejlesztését a rájuk jellemző speciális fejlesztési fókusz mentén megvalósítsák, és a mindenkori kormányzat és a helyi szereplők együttműködésével történjen meg mindez. A három kiemelt térség fokozottabb figyelmet és ezzel együtt kiemelt fejlesztési státuszt is jelent. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet esetében a turizmus és a természeti értékek védelme, a Tokaji Borvidék esetében a világ első zárt borvidékeként a világörökségi helyszín, a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék kultúrtáj megőrzésének igénye, továbbá a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség tekintetében az energiatermelésen alapuló térségi gazdaságfejlesztés indokolja. A kiemelt fejlesztési térségekben törvényi előírás alapján, vagyis ex lege kötelező fejlesztési tanácsot létrehozni. Ezért a jelenleg Magyarországon működő tíz térségi fejlesztési tanács közül a kiemelt térségek számához igazodva, három minősül tehát kiemeltnek. Ezeket nevesítve, ahogy ezt az előbb elmondtam: a Balaton Fejlesztési Tanács, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, valamint a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács. A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok feladatköre bővebb is az alulról, a megyei önkormányzatok kezdeményezésére létrejött térségi fejlesztési tanácsok hatáskörénél. A többletfeladatok között találjuk, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok előzetesen véleményezik a kohéziós célú európai uniós források felhasználását megalapozó, legmagasabb szintű
