Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törv... - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1259 állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/13471. és T/13467. számokon a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a törvényjavaslatok előterjesztőjének. IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze. A NAV tekintetében egy önálló, az egyéb jogállási jogszabályoktól független, egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt. Ez a jogviszony egyaránt vonatkozik a jelenleg hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra és a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, de figyelembe véve a szükségszerű eltéréseket. A törvényjavaslat egyértelműen megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra tekintetében irányadó egyéb jogállási normáktól, és le is választja a NAV-foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozást ezekről a háttérjogszabályokról. A törvényjavaslat ezzel elvégzi a NAV jogelőd szervezeteinek maradéktalan, a szervezeti és funkcionális összeolvadáson túli személyi jogállásbeli integrációját. Az állami adóhatóság speciális szerepet tölt be a magyar államigazgatásban, feladatrendszere igen széles skálán mozog, az adóztatási feladatoktól a vámigazgatási feladatokon keresztül a végrehajtási, nyomozóhatósági feladatokig. Ezek teljesítése során a klasszikus, adminisztratív jellegű és ellenőrzés típusú hatósági tevékenység mellett a NAV bűnügyi, rendvédelmi tevékenységet is ellát. Ebből adódóan a szervezet személyi állománya is rendkívül heterogén. A NAV 18 ezer fős személyi állományában vannak civil kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók és hivatásos állományú pénzügyőrök. Ebből adódóan a foglalkoztatottak jogállását jelenleg három, a munkavállalókkal együtt négy törvény szabályozza. Ezt a sok esetben nehezen áttekinthető, az egyes törvények változásához való folyamatos igazodás szükségességét magában hordozó helyzetet szünteti meg a törvényjavaslat egy kizárólag a NAV személyi állományára irányadó jogviszony megalkotásával. Az egységes, kizárólag a NAV-foglalkoztatottakra irányadó jogviszony megteremtésén túl a törvényjavaslatnak alaptézise a munkakörök áttekintése, azok számának csökkentése, a feladatok profiltisztítása és ezzel párhuzamosan a jogoknak és kötelezettségeknek a munkakörből adódó feladatokhoz rendelése. Ennek keretében a jelenlegi pénzügyőri állomány feladatrendszere és munkakörei áttekintésre kerülnek annak érdekében, hogy kizárólag a tényleges napi szintű egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lásson el olyan feladatokat, amelyek kifejezetten indokolják a tényleges pénzügyőri státusz meglétét. A törvénytervezet tehát a pénzügyőri állományon belül egy jól behatárolható és munkaköre tekintetében részletesen körülírt állománycsoport számára állapít meg fegyver és kényszerítőeszköz használatához kapcsolódó többletkötelezettségeket, valamint ezek kompenzálása érdekében biztosít bizonyos mértékű többletjuttatásokat. Ezzel párhuzamosan természetesen elkerülhetetlen, hogy a tisztviselői munkakörben foglalkoztatott, azaz tényleges fegyveres jellegű szolgálatot el nem látó pénzügyőri állomány más természetű és más jellegű felelősséget jelentő munkaköreiben a tényleges pénzügyőri státusz technikai értelemben könnyítésre kerüljön. Ilyen esetben a fegyver- és kényszerítőeszköz-viselési, valamint intézkedési kötelezettség megszűnik, azonban az állomány pénzügyőri státuszának lényeges elemei, mint például
