Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - A Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1257 Az előttünk fekvő törvényjavaslat, valamint az ezzel egy időben, szeptember végén aláírt magyarkirgiz beruházásvédelmi megállapodás is egy jól használható lehetőség lehet a számunkra. Ezek biztosítják ugyanis magyar cégek kirgizisztáni megjelenésének jogi hátterét. A kettős adóztatásról szóló jelen megállapodás biztosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a cégek működését a másik állam területén. Ezen megállapodások jó hátteret biztosítanak arra, hogy Magyarország legyen az első az Európai Unió tagállamai közül, amellyel Kirgizisztán stratégiai partnerségre léphet. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja épp ezért támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, Csenger-Zalán Zsolt képviselő úr. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Minden egyes olyan nemzetközi egyezmény, amely az adóelkerülést támogatja (sic!), és egyébként pedig a kettős adóztatás elkerülését célozza, az támogatandó, és nyilvánvalóan mi is ezt fogjuk tenni. Úgy gondoljuk, hogy az a számtalan megállapodás, amely ebben a témában különböző országokkal már megszületett... - most a Kirgiz Köztársaságon a sor, velük is meg kell kötni ezt az egyezményt, hogy a gazdasági társaságok és egyéb olyan szervezetek, amelyek jövedelemadó tekintetében ezen egyezmény hatálya alá fognak esni, ők is és Magyarország is tudjon ebből profitálni. Úgyhogy természetesen a Jobbik képviselőcsoportja támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta a minél nagyobb mértékben megvalósuló nemzeti függetlenséget és a magyar érdekek képviseletét választotta és választja mind az államadósság devizakitettségének csökkentése, mind a nemzetstratégiai jelentőségű vállalatok, közművek visszaszerzése, mind pedig az energetikai vagy éppen a kereskedelmi kapcsolataink diverzifikálása területén. A kereskedelmi kapcsolataink diverzifikálásának, a magyar gazdaság több lábra állításának sikeres példája a keleti nyitás politikája, amelyet jól mutat, hogy a tavalyi gazdasági rekordévben a legtöbb beruházás hosszú évek után először nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett. Régen megdőlt már az az utópisztikus teória, hogy Európa önmagában ipari innovációs nagyhatalom - bár úgy lenne! Ma már legalább annyira érkezik a legkorszerűbb technológia, tőke keletről, mint nyugatról, tehát óriási verseny van. A magyar külgazdasági politika komoly sikereket és eredményeket ért el az elmúlt években a távol-keleti térségekben, ami hozzájárult a magyar gazdaság stabilitásához is. Most a következő lépésben a közép-ázsiai térség és a Türk Tanács országaival is ideje kiépítenünk a kölcsönösen előnyös és hasznos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. A közép-ázsiai régió országai ugyanis a Szovjetunió felbomlása után, 1990-től kezdve független országokká váltak, és napjainkra többen dinamikus gazdasági növekedést is fel tudnak mutatni. A Kirgiz Köztársaság is kulcsország Közép-Ázsiában, ugyanis Kirgizisztán kiváló kiindulópont lehet a térségbe irányuló magyar vállalatok és a magyar export számára. A Kirgizisztánnal egyre inkább élénkülő kereskedelmi kapcsolatokat jellemzi, hogy a koronavírus-járvány első hullámának tombolása idején is, 2020 első félévében 7 százalékkal sikerült bővíteni a Kirgizisztánba irányuló magyar exportot. Kijelenthető tehát, hogy Magyarország és Kirgizisztán kapcsolatai soha nem voltak annyira szorosak, mint most. Minden feltétel, lehetőség adott, hogy a magyar és kirgiz vállalatok között szoros
