Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - A Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1256 IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A Kirgiz Köztársasággal a jövedelemadókra vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló megállapodás létrehozására a 97/2016. számú miniszterelnöki határozat adott felhatalmazást. A megállapodás aláírására 2020. szeptember 29-én került sor Budapesten. Magyar részről a megállapodás aláírását, valamint az Országgyűléshez törvényjavaslatként történő benyújtását a Magyar Közlöny 208. számában megjelent 1587/2020. kormányhatározat tette lehetővé. A törvényjavaslatban szereplő, a Kirgiz Köztársasággal aláírt megállapodás fő célja a kettős adóztatás elkerülése a jövedelemadók területén, illetve ezzel együtt az adóztatás kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. (13.20) A megállapodás jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták, így például a vállalkozási nyereség, munkaviszonyból származó jövedelem, osztalék-, kamat-, nyugdíjtípusú jövedelmek tekintetében melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga. Az egyezmény lehetővé teszi az esetleges adóügyi viták rendezése céljából kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatását, ha az adóztatás nem felel meg a megállapodásban foglaltaknak. Biztosítja továbbá a szerződő felek illetékes hatóságai számára a jelenlegi nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, teljes körű adóügyi információcsere igénybevételének a lehetőségét is. Tartalmát tekintve az egyezmény megfelel a nemzetközi gyakorlatoknak, az OECD jövedelem- és vagyonadóztatásáról szóló modellegyezményében, valamint annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak. Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződés a belső jog részévé váljon, szükséges a kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy az egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésére csak törvényben kerülhet sor. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az elmondottak alapján kérem, hogy a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, Izer Norbert államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Csenger-Zalán Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elmúlt években jól láthatóan megerősödött a Kelet szerepe a világgazdaságban. A közelmúltban az Európai Unió is külön stratégiát fogadott el a régióval történő együttműködés fokozása érdekében. Az utóbbi időszak eredményeit tekintve pedig elmondhatjuk, hogy a magyar kormány keleti nyitás stratégiája beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az elmúlt tíz évben 22 százalékkal nőtt az ország keleti irányú exportja, és tavaly már Keletről érkezett Magyarországra az ideirányuló beruházások 60 százaléka, és ezekhez kapcsolódott az újonnan létrejövő munkahelyek 40 százaléka. Itt említendő, hogy Kirgizisztánban 2020 első felében 7 százalékkal sikerült bővítenünk a magyar exportot. Vitathatatlan, hogy a közép-ázsiai országok rendkívül gyors növekedési ütemet mutatnak. A térség országaival kiegyensúlyozottak a kétoldalú kapcsolataink, és ez számos előnyt jelenthet jó néhány magyar vállalatnak. A koronavírus-járvány visszavonhatatlanul átalakítja a világgazdaság eddig ismert rendszerét, és ebben az új világban a magyar vállalkozásoknak is megnyílhatnak eddig ismeretlen lehetőségek. A cél, hogy nyertesen jöjjünk ki ebből a példátlan válsághelyzetből.
