Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - JAKAB PÉTER (Jobbik): - ELNÖK: - JAKAB PÉTER (Jobbik): - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
13 Miniszterelnök Úr! Az okos ember mindig tanul a saját hibáiból. Én nagyon jól tudom, hogy a Németh Szilárdok meg a Farkas Flóriánok nem az eszükről híresek, de azért ön saját magának adjon egy lehetőséget, mert most még van visszaút... ELNÖK: Képviselő úr, mérsékelje magát, legyen szíves... JAKAB PÉTER (Jobbik): ...október 11-e után már nem lesz visszaút! ELNÖK: ...mert elveszem öntől a szót! Még egy sértő megjegyzést tesz ebben a Házban valakire, akkor elveszem öntől a szót. Világosan beszéltem? JAKAB PÉTER (Jobbik): Értem, elvtárs! ELNÖK: Akkor parancsoljon! Elvettem öntől a szót. Üljön le! (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját. - Taps a Jobbik és a DK soraiban.) Képviselő Úr! A felszólalása végén mindenképpen figyelmeztettem volna, hogy ez volt az utolsó eset akkor arra vonatkozóan, hogy elengedem a fülem mellett, hogy a levezető elnököt sértegeti (Jakab Péter: Sértő? Ez igaz!), de miután megismételte, így nem hagyott nekem más lehetőséget. Legyen szíves egyszer visszanézni a saját felszólalását, és ha van önben még egy csöpp ízlés és jóérzés, akkor el fog borzadni, és többet ilyet nem enged meg magának. Nem a kocsmában van, mert ott megkapná a magáét ezért, itt csak rendre tudom utasítani. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tóth Bertalan következik, az MSZP részéről. DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterelnök Úr! Megpróbálok finoman fogalmazni, bár azért nem könnyű. Miniszterelnök úr, ez így kevés lesz. Amit ma olvashattunk, és amit ma hallhattunk itt a parlamentben, azt ön évadnyitónak nevezte. Két nagyon rémisztő dolgot szeretnék ezekből kiemelni, az egyik rosszabb, mint a másik, az egyik rémisztőbb, mint a másik. Az egyik az, hogy abban, amit ön leírt ebben a hosszú értekezésben - én nem kívánom ezt minősíteni, rábízom a választópolgárokra, hogy eldöntsék, ez tetszik-e nekik vagy sem -, van egy nagyon rémisztő dolog: leírja azt, hogy milyen jövőt szán a gyermekeinknek, és ez a jövő nagyon rémisztő. Ön nem kritikus gondolkodásra képes, önálló kezdeményezésekre képes, gondolkodni képes polgárokat szeretne látni ebben az országban, hanem önök hosszú távon alattvalókat akarnak nevelni az iskoláinkban. Minden erőnkkel ez ellen fogunk küzdeni, én személyesen is ötgyermekes gyakorló apukaként, és nem leszünk hajlandók engedni, hogy önök alattvalókat neveljenek a gyermekeinkből. A másik rémisztő dolog már rövid távra szól: kiderült a mai napból is és ebből az esszéből is, vagy nem is tudom, hogy nevezzem, hogy ahogy eddig sem a kormányzással voltak elfoglalva, inkább a kampányolással, a jövőben sem kívánnak a kormányzással törődni, hanem inkább kampányra készülnek. Miniszterelnök úr, miért nem kormányoznak is egy kicsit? Ön azt mondja, hogy Magyarországnak működni kell, de arról nem beszél, hogy Magyarország működik-e. A magyar emberek és mi is úgy látjuk, hogy Magyarország így nem működik. Nem is láthatjuk és nem is láthatják az emberek, hiszen a kormány elkésett és szűkmarkú intézkedése miatt csúcsot döntöttünk a gazdasági visszaesésben, eladósítják az országot, elszabadult az infláció, haladunk a szociális válság felé, 400 ezren munka nélkül, 200 ezer család ellátás nélkül, sok család hitelt vett fel az iskolakezdésre. Több százezer nyugdíjasnak ma dönteni kell, hogy élelmiszert vesz vagy éppen gyógyszert. Több mint félmillióan vannak azok, akiket éppen ki akarnak lökni a térítésmentes egészségügyi ellátórendszerből. Növekszik a szegények száma, és millióknak romlik az élethelyzete. Csapás csapás hátán éri az önkormányzatokat, miközben éppen a kormány helyett is teszik a dolgukat. A propagandával agyondicsért járványkezelés sem a gazdasági, sem a szociális válságot nem kerülte el. Eközben az oligarchákat kifizették, a fideszes eliten kívüli emberek csak nehezen vagy egyáltalán
