Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 3. kedd - 161. szám - Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

1188 olyan szabadság, amit önök nem tudnak uralni. Ez, a szónak nem a politikai, hanem a társadalmi értelmében a liberalizmus és az illiberalizmus közötti harc. De van egy rossz hírem, ezt önök nem tudják megnyerni. Ebben önök veszíteni fognak. Mindent el fognak veszíteni, mert nem lehet egy rámáscsizmás, pántlikás, bokacsattogtatós urambátyám világot jövőnek tekinteni. Lehet, hogy ez maguknak tetszik, lehet, hogy a maguk vezetőjének tetszik, de ez nem tetszik azoknak a fiataloknak, akiknek most önök a szabadságát próbálják bármilyen módon sárba tiporni. Nem tudom, mi lesz akár egy év múlva vagy másfél múlva, kettő múlva a választásokon. Én csak azt tudom, hogy ha önöknek semmi más bűne nem lenne, mint amit itt most látunk, ami ebből a törvényjavaslatból kiolvasható, önöknek akkor is a történelem szemétdombján lenne a helye. Csak ott a baj - már amennyiben ez bajnak tekinthető, de a magyar társadalom tekintetében mindenképpen -, hogy tíz éve önök szisztematikusan gyilkolnak mindent, ami a szabad gondolatot jellemzi és hordozza. Ennek a dolognak egyszer vége lesz, és én nagyon bízom benne Hiller Istvánnal együtt, hogy ennek rövidesen vége lesz, mert ezt nem lehet sokáig így csinálni. Persze mi azt mondjuk a Demokratikus Koalícióban, hogy önök, az Orbán-kormány egyszerűen rátapostak a tudományra, a tudományos élet minden területére. De ugyanezt tették különben a kulturális élettel és a szakképzésben dolgozókkal is. Úgy csinálnak, mintha ez nem egy nagy dolog lenne. Ugyan már, hát átminősítik őket! De tudjuk, hogy ez mit jelent. Látjuk, hogy ez csak az első lépés, hogy ezt fogja követni majd a következő. Hogy ez semmi más különben, mint egy sunyi kis propaganda, egy álca, amivel a valós céljaikat próbálják elleplezni. Csak egy baj van, hogy átlátszóak már, mint egy ablaküveg. Ez a legnagyobb baj. És mi most azt látjuk, igen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat esetében is majd a miniszterelnök kegyeltjei és kinevezettjei dönthetnek minden pénzről és a kutatások fő irányáról is, súlyosan sértve ezzel persze a kutatás befolyásolástól mentes, független szabadságát. Ezért most - hogy mondjam szépen? - kérjük, követeljük, adják vissza a magyar tudományos életnek, a Magyar Tudományos Akadémiának az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramot, és a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott Lendület-programot, a következő lépésben pedig a Magyar Tudományos Akadémia támogatott kutatóhelyeit, és biztosítsák a független, politikai befolyásolástól mentes működést. Vegyék már végre észre, hogy nem lehet ezt csinálni a végtelenségig, hogy itt ebben csak megbukni lehet, és önök ebbe bele fognak bukni! Nem akarom szaporítani a szót, hiszen lassan fél nyolc elmúlt. Azt tudom mondani, egyszer nagyon fogják szégyellni magukat, hogy önök ezt próbálták tenni 10 millió magyarral, és 10 millió magyar pedig ki fogja nyitni előbb-utóbb a szemét, és azt fogja mondani, hogy köszönjük szépen, de magukból többet nem kérünk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, frakcióvezető úr! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Rektor Úr! Igen súlyos lett a hangulat, úgy érzem, itt az ülésteremben így az esti órákban. Súlyos szavak hangzottak el, de én azt hiszem, hogy Hiller István nagyon jól fogta meg. Egy fontos kérdést tett fel, és meg is válaszolta, hogy van értelme ezeknek a vitáknak, van értelme kimondani ezeket a súlyos gondolatokat, és van értelme talán elindítani egy olyan gondolkodást, hogy valóban, ha távlatilag gondolkodunk, akár 2022-re, akár még hosszabb távon, milyen módon kell majd azt a sok mindent rendbe tenni, amit itt az elmúlt tíz évben, és hozzáteszem, amit az azt megelőző időszakban is tönkretettek a jelenlegi kormányerők és az azt megelőzők. Azt hiszem, hogy hosszasan beszélhetnénk arról, hogy mi mindent csináltak rosszul az elődök. Azzal szeretném kezdeni - és semmiképpen nem szeretnék személyeskedni, államtitkár úr, kérem, ne értse félre, mind a ketten pécsiek vagyunk -, hogy azt gondolom, méltatlan az, hogy rektor úrnak, professzor úrnak kell államtitkárként ezeket a javaslatokat, a felsőoktatást és a tudományos életet érintő alapvető változásokat prezentálni és előadni. Nem méltó az ön előéletéhez, és... De be is fejezem. Tehát igazából nem akarom önt bántani, nyilván ön egy bizonyos helyzetben van, csak én azt