Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1143 képviselőtársaim, 8 százalékosra jött ki ez a munkanélküliségi ráta. De ez még kedvező ahhoz képest, amit egyébként a sorok között a különböző statisztikai adatszolgáltatásokból lehet látni, ugyanis Magyarországon 4 millió 622 ezer gazdaságilag aktív ember van, de a 92 ezer közfoglalkoztatotton kívül mindössze 4 millió 296 ezer fő az, aki a munkaerőpiacon valóban tisztes jövedelmet jelentő munkát tud végezni. Ez pedig, akárhogy is nézem, 9,3 százalék. Tehát ne tessenek itt egyáltalán 3 meg 3,3 százalékos munkanélküliségről beszélni, mert ez nem igaz! Más az, aki keres munkát, és ezért a munkaügyi hivatalokban megjelenik, de rengeteg ember már nem jelenik meg, mert úgysem kap munkát. Tehát azért azt gondolom, hogy amikor a hírekben és a kormányzati beszámolókban arról hallunk, hogy már csak 150 ezren vagy már csak 200 ezren keresnek munkát, és jaj, de jó, mert akkor a foglalkoztatás mennyivel növekszik, hát, akik már nem keresnek munkát, azokból nem minden ember, sőt nagyon sok ember nem kerül be a munkaerőpiacra, hanem egyszerűen feladja, vagy feketén foglalkoztatják valahol, ami még rosszabb. Az elmúlt percekben képviselőtársaim arról is beszéltek, hogy ebben a járványhelyzetben a kormányzatnak a munkahelyek megmentése, illetőleg a polgárok egzisztenciális biztonságának megtartása érdekében mit kellett volna tennie, mindegyik indokolt volt. Felhívom a figyelmét az államtitkár úrnak, hogy az első héten már követeltem a katasztrófavédelmi törvénybe foglalt katasztrófasegély alkalmazását. Ugyanis abban az esetben, ha az állásukat vesztett honfitársaink legalább három hónapig ezt a 100 ezer forintos katasztrófasegélyt kapták volna, annak minden forintját visszaforgatták volna a gazdaságba. És, ha csak ez alatt az idő alatt ugyanaz a pénz háromszor fordul meg a piacon, akkor annyi adót és járulékot termelt volna a költségvetésnek, amelyet nominálisan odaadtak. Tehát ha márciusban, áprilisban ezt elkezdik folyósítani, egyrészről egy óriási levegővételt ad az embereknek, másrészről már novemberre ugyanez a pénz adó és járulék formájában visszajött volna. Mert hiszen óriási áfa van, óriási nagy a munkát terhelő adók és járulékok mértéke, az egyéb adókról már nem is beszélve, és ez a gazdaságot segítette volna még inkább fennmaradni, és még inkább nagyon sok cég megmenekült volna mindössze ezzel. Ahogy Balczó Zoltán képviselőtársam is beszélt róla, a multiplikátorhatás erre lehetőséget adott volna. Amikor ezt a javaslatot olvastam, meg kell hogy mondjam, hogy kétszer kellett elolvasnom, mert azt hittem, hogy nem értem, amit olvasok, aztán rájöttem, hogy azért nem nagyon értettem, mert éppen a részletek hiányoznak belőle. Tehát én elhiszem, hogy majd kormányrendelet fogja a részleteket kibontani, de így gyakorlatilag a képviselők úgy fognak szavazni egy új intézmény létrehozataláról, amiről az égvilágon semmit nem tudunk. Egyet érzünk, vagy érzékelünk talán mindannyian, de nem nagyon merjük kimondani, hogy lehet, hogy ez megint valakiknek biznisz, és az állami támogatás keretköltségvetéséből majd részesülhetnek csak azért, merthogy ingyenesen szolgáltatnak a munkavállalóknak munkahelymegszerzésre szolgáltatást. Na de hát ehhez nem kell egy ilyen rendszert létrehozni! Kell egy tisztességes munka törvénykönyve, kell egy méltányos adó- és járulékrendszer, hogy ne minden egyes fizetésemeléshez mindjárt óriási terhek járuljanak a munkáltatóknak, kell egy kiszámítható gazdaság, kell egy kiszámítható közélet és politika. Abba kéne hagyni a protekcionista alapú gazdaságpolitikát, és lehetőséget kellene mindenkinek adni, aki a piacon értékes szolgáltatást vagy terméket nyújt, hogy ők is például a közbeszerzés lehetőségeiből részesülhessenek. Ha ezeket az alapvető tevékenységeket a kormány végre elkezdené így csinálni, akkor, higgyék el, nem kellenének ilyen közérzetjavító, egyébként részleteiben nem ismert szabályokat idehozni a Ház elé, és az időt és a pénzt pazarolni vele, viszont nem tudjuk, hogy ennek majd mi lesz a jövőbeni kilátása. Én drukkolok a kormánynak, hogyha ezt az elképzelést meg tudják hatékonyan valósítani, csak azt kérem, hogy ne egy újabb gittegylet legyen, ne pár embernek újabb bizniszteremtése legyen úgy, hogy valójában a célzott célcsoport, a polgárok, a munkavállaló polgárok viszont ebből ne érezzenek semmit. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
