Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1125 Varju képviselő úr egy későbbi időpillanatban javasolta nekünk az elektronikus sorsolás bevezetését szlovák mintára. Jelentem, Magyarországon ez a gyakorlat. Nem tudjuk, hogy kik azok a projektértékelők - mi magunk se tudjuk -, akik el fogják látni a feladatokat. Ez érdeke a társadalomnak, azoknak is, akik esetleg nem bíznának a kormányban - remélem, hogy számukra ez kellő garanciát jelent -, érdeke a projektértékelésben részt vevőknek is, mert a pályázók sem tudják, hogy adott esetben kire kellene nyomást gyakorolniuk. (14.10) Azt gondolom, hogy ez a rendszer, amit fölállítottunk három évvel ezelőtt, egy kellően tiszta és prudens rendszer. A tömeges pályázatok kapcsán azt emelném csak ki - széles kérdéskört nyitnánk meg ezzel -, hogy az a megoldás, amit jelenleg alkalmazunk: jelenleg több mint 1700 ilyen állami projektértékelővel állunk szerződésben. Ezzel tudjuk azt biztosítani, hogy az egyes ágazatokhoz megfelelő szakértelemmel rendelkező emberek azoknak az irányító hatóságoknak, azoknak az állami hatóságoknak tudjanak a rendelkezésére állni, ahol éppen nagy a döntési teher. Ha ezeket a kapacitásokat irányító hatóságonként kellene kialakítanunk, az egy elképesztően drága rendszer lenne, ez nem érdeke sem a hazai, sem az uniós költségvetésnek. Az a módszer, amely jelenleg működik, kifejezetten olcsó, és nem azért, mert alulfinanszírozott lenne ezeknek a projektértékelőknek a munkája, jelenleg 45 ezer bruttó környéki díjazást kap forintban egy projektértékelő. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 86 ezer pályázat a magyar költségvetésnek nagyjából 4 milliárd forintjába került. Mutasson nekem bárki egy ehhez hasonlóan költséghatékony értékelési rendszert! Hangsúlyozom, sem az Európai Bizottság, sem magyar szereplők ennek a rendszernek a működését érdemben támadni nem tudják. Korábban át nem gondolt szabályozásként hivatkoznak az állami projektértékelői rendszerre, és azt mondja, hogy sufnituningos módszerekkel szabjuk-varrjuk a szabályozást. Nem erről van szó, arról van szó, hogy van egy jól működő rendszerünk, ez bevált, ennek a következő finanszírozási periódusra való kiterjesztését valósítjuk meg. Ami jól működik, megtartjuk, nem kell rajta változtatni. A további változtatások, amelyek a jogszabályban vannak: további folyamatgyorsítást segítő, mondjuk, elektronizáló intézkedésekről van szó, illetve egyes jogviszonyok változására reagálunk. Ha jól emlékszem, Varga-Damm Andrea - a távollétében is mondom - felvetése volt, hogy ugye, nem csak az alapítványi fenntartásba áttett egyetemek szakértőire, magasan képzett munkatársaira gondolunk. Természetesen nem. Mint ahogy azt már a nyitó felszólalásomban is elmondtam, arról van szó, hogy ezeknek az egyetemeknek az oktatói a jogviszonyváltásuk miatt kiestek a lehetséges körből, akiket szakértőként felkérhetünk. Pusztán arról van szó, a többi állami egyetem számára is elérhető lehetőséget ennek az egyetemi körnek is biztosítjuk. Észrevételek érkeztek az állami projektértékelők esetleges lehallgathatóságával kapcsolatban. Én ezt a kérdést azért nem nyitnám meg érdemben, mert ha a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzési hatékonyságáról van szó, én nem vagyok illetékes, ezt valóban a bizottságban akár meg tudják vitatni ilyen irányú kezdeményezés esetén. Ugyanakkor pedig, azt gondolom, hogy azt a javaslatot implicit megfogalmazni, hogy azok az állami tisztviselők, akik érdemben befolyásolhatnak pályázati döntéseket, ne álljanak nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt, azt gondolom, hogy ez egy abszurdum, és mindannyiunknak az az érdeke... - én is ilyen megfigyelés alatt állhatok bármikor, nem kifogásolom, elfogadom, hogy ez a munkámmal jár, és ez a társadalom közös biztonságérzetét és a kormány felé való bizalmat szolgálja. Azt, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer hatékonyságáról a kormánnyal párbeszédet kívánnak folytatni, én ezt üdvözlöm, erre való a parlamenti viták rendszere. Javaslom, hogy ezt a részletes vita során hozzák föl. Amennyiben erre igény van, és bármelyik bizottság napirendjére tűzi, ott is a minisztérium részéről is bármikor állunk természetesen rendelkezésre. A vitát csak kezdeményezni kell, és mi ebben partnerek leszünk. Hál’ istennek, azt is mondhatom, hogy ez az egyik legkönnyebb vitaterület, még az uniós forrásokon belül is. Megnyitottunk a vita során most olyan kérdéseket, amelyek nem kapcsolódnak egyáltalán a jelen előterjesztéshez, ugyanakkor az összes kérdésben a magyar gyakorlat, a magyar kormányzati pozíció kifejezetten jó és prudens. Tehát én azt javaslom a képviselőknek is nagy tisztelettel, hogy amennyiben az intézményrendszer irányába kritikát fogalmaznak meg vagy egyes pályázati döntéseket kritizálnak, akkor ne
