Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1089 hogy egy picit mélyebben menjünk bele ebbe a kérdésbe. (Derültség az ellenzéki oldalon. - Dr. Varga-Damm Andrea: Mindig megadja az alapot!) Szerintem fontos ez a téma. Egyébként köszönöm szépen képviselő úrnak, mert nagyon ritka mostanában, az elmúlt időszakban, hogy kormánypárti képviselők felkészülten érkeznek egy törvény vitájára, bár mintha egy kicsit más irányba vitte volna felszólalását a képviselő úr, de látom, hogy azzal a szándékkal jött, hogy ezekről a nagyon fontos rendszerproblémákról egy kicsit beszéljünk. Ezért kihasználom a lehetőséget, kihasználom, hogy a képviselő úr beleáll ebbe a vitába, s hogy itt van Schanda államtitkár úr, és akkor talán a Varju László képviselő úr által is említett rendszerproblémákról egy kicsit tudunk vitatkozni és ilyen módon információkhoz juttatni a lakosságot. (11.10) Konkrétan ez a törvényjavaslat meggyőződésünk szerint helyes, tehát támogatni fogjuk, valóban, itt adminisztratív akadályok leküzdéséről van szó, bár felmerülhet a kérdés, hogy miért csak most került az Országgyűlés elé; de most itt ne ragadjunk le, hanem akkor ezt szavazzuk meg, és bízzunk benne, hogy ilyen módon ez a törvényjavaslat támogatni fogja azokat a mindannyiunk által támogatott célokat, amelyeket megfogalmaztak képviselőtársaim. Ugyanakkor Nacsa képviselő úr beszélt arról, hogy mennyi mindent tett a kormány, és milyen elvek mentén gondolkodik, hogy például visszaszerezte a legfontosabb infrastruktúrákat, közműveket s a többi. Azt el tudom mondani, hogy nagyon határozott véleményünk az, hogy nemcsak a legfontosabb közszolgáltatásoknak, hanem a legfontosabb infrastrukturális elemeknek is nemzeti tulajdonban kell lenniük, és kiemelten, amit említett a képviselő úr, a vízi közműveknek valóban nemzeti tulajdonban kell lenniük, tehát önkormányzati, állami fenntartásban kellene lennie nemcsak magának a víziközműhálózatnak, hanem az azokat működtető közműszolgáltató cégeknek is. Több körben folytattunk már kapcsolódó vitákat, én akkor mindig megpróbálom egyébként válaszra bírni kormánypárti képviselőtársaimat, legutóbb egy hasonló törvényjavaslat vitájában Kósa képviselő urat, hogy nagyon remélem, hogy a kormány a továbbiakban is kitart amellett, hogy ezeket a fontos közműelemeket nemzeti tulajdonban kell tartani. Nagyon helyesen mondta a képviselő úr, hogy biztonságosan kell nyújtani ezeket a legfontosabb közszolgáltatásokat minden magyar ember számára, és itt elhangzott képviselőtársaimtól, hogy az egészséges ivóvízhez való hozzájutás alapvető joga mindenkinek. Ezzel kapcsolatban lennének kérdéseim - ugye, ez alapvetően eleme ennek a törvényjavaslatnak -, hogy akkor miért nem biztosítják ezt a tisztelt kormány tagjai, miért nem biztosítja ezt az Országgyűlés kormánypárti többsége. Ugye, az teljesen világos, vitán felül áll, hogy milyen nehéz helyzetben van ez az ágazat, és ez nem ellenzéki vélemény, ez alapvetően a szakmának a jelzése, a szakmának a véleménye. Én azt nem fogom vitatni, hogy a 2010 előtti balliberális kormányok sem tettek érdemi lépéseket, sőt egyébként rendkívül helyteleníthető módon valóban voltak olyan privatizációs törekvések, lépések - ez érintette az én városomat, Pécset is -, amelyek semmiképpen nem támogathatók, tehát hogy idegen tulajdonba szerveznek ki ilyen alapvető közszolgáltatásokat biztosító cégeket. No, de 2010 után a Fidesz-KDNP-kormány konkrétan semmit nem tett, semmi érdemi lépést nem tett annak érdekében, hogy ne omoljon össze például a víziközmű-szolgáltatás. Elmondhatjuk azt, hogy világos és mindenki számára hozzáférhető statisztikák alapján 2011 óta a duplájára nőtt a meghibásodások száma a víziközmű-rendszeren, és mára 20 százalék alá csökkent a megfelelő minősítéssel rendelkező vízrendszereknek az aránya. Hát, mikor néznek szembe ezzel a problémával? Önök tettek bizonyos adminisztratív intézkedéseket, például centralizálták a víziközműágazatot, tehát 300-nál is több közműszolgáltató cégből végül is negyven-egynéhány maradt, és ez egy pozitív lépés - tehát ne tagadjuk el a pozitív elemeket -, hogy elkezdődött egy olyan folyamat, hogy összeírják magát az infrastruktúrát, tehát hogy a katalogizálás, ami egyébként egy nagyon hosszú, sok évtizedes örökség vagy sok évtizedes elmaradás, az tehát legalább megkezdődött. Ugyanakkor nemhogy elkezdték volna ennek az óriási rendszerproblémának a felszámolását, hanem olyan intézkedéseket hoztak, amelyek súlyos csapást mértek az ágazatra, ilyen például a közműadónak a bevezetése. Erről egyébként tegnap a Gazdasági bizottság ülésén vitatkoztunk, és a Gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik is elismerte, hogy indokolatlan és igazságtalan a közműadó rendszere.
