Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 2. hétfő - 160. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

1053 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy olyan problémakörről szeretnék beszélni, ami aktuálissá vált az elmúlt időszakban, mondhatjuk, hogy az elmúlt bő fél évben. 2019-ben az önkormányzati választásokon nagyon sok helyen történt jelentős változás, sok helyen volt valamiféle helyi együttműködés, és így nagyon sok helyen a nem kormánypárti városvezetői többségek vették át különböző települések, városok, kerületek vezetését. Már az önkormányzati választásokat megelőzte egy vita, hogy jogosak vagy kevésbé jogosak azok a félelmek, miszerint, ha majd a kormány elveszíti az önkormányzati választásokat vagy bizonyos helyeken elveszíti, akkor kormányzati, központi intézkedésekkel élni fog és megnehezíti ezeknek a városoknak működését. Összességében az elmúlt egy év után, én azt gondolom, elmondhatjuk azt, hogy valóban, ez a félelem beigazolódott. Azt a múlt évben még nem láttuk előre, ez mindannyiunkat, sőt nemcsak Magyarországot, hanem Európát, sőt az egész világot váratlanul érte, a koronavírus-járvány, az az elképesztő kihívás, amellyel mindannyian szembesülünk. Maga a járvány egy olyan mély gazdasági krízist hozott magával, amely az eddigi nehéz feladatok mellett nagyon komoly új kihívásokkal szembesítette az önkormányzatokat. Elmondhatjuk azt - és ez a járvány első időszakában is látható volt -, hogy a legtöbb önkormányzat valóban példaértékűen vette fel a küzdelmet, a védekezés első számú bástyáiként kezdték el erőn felül azokat az intézkedéseket végrehajtani, amivel az ott élő emberek életét, egészségét meg tudják menteni, illetve a gazdasági károkat megpróbálják mérsékelni. Ugyanakkor láthatjuk, hogy a kormány az elmúlt időszakban rengeteg olyan megszorító intézkedést hozott, ami ellentétes ezzel a közös érdekkel, és konkrétan nagyon sok szempontból nehezítette az önkormányzatok védekezését, nagyon sok forrást elvont a védekezéstől. A mai napon az azonnali kérdések órájában Mellár Tamás képviselőtársam már utalt arra, hogy városom, Pécs milyen helyzetben volt, és akkor Kontrát Károly államtitkár úr utalt erre, egy ilyen nagyon-nagyon leegyszerűsítő, sematikus képpel, hogy a Fidesz épít, a baloldal pedig rombol a városokban. Nyilván sok szempontból lehetne vitatkozni ezzel a megállapítással, Pécs esetében azt mondhatjuk, hogy sok-sok ideig a baloldal rombolt, majd a Fidesz rombolt tíz évig. Tehát én azt gondolom, hogy mind a két domináns politikai oldal számára jogos a kritika. És nagyon sok szempontból az eddigi hosszú-hosszú évek, évtizedek dilettáns, hozzá nem értő, korrupt és felelőtlen városvezetői többségének köszönhetően Pécs város igen nehéz helyzetben van, és a múlt évi váltás nagyon-nagyon nehéz helyzetben találta a várost. Azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt hetekben kiéleződött helyi politikai vita, amelynek messze-messze országos jelentősége van, azt mutatta, hogy a tíz év után múlt év tavaszán leköszönt fideszes városvezetőkből, fideszes politikusokból nemhogy a bűnbánat, de még az önkritika is teljes mértékben hiányzik, konkrétan semmit nem ismernek el abból a rombolásból, amit elkövettek. És most indult el, néhány nappal ezelőtt a rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb korrupciós ügy bírósági szakasza, amely abszolút a fideszes időszakhoz kötődik. Nos, én azt aláhúzom, hogy a 2009 előtti váltást megelőző balliberális városvezetői többségek is alapvetően romboltak, ott is óriási és döbbenetes korrupciós ügyek voltak, ugye, a mai napig nem történt meg az elszámoltatás, de azt mindenképpen el kell mondani, hogy a Fidesz tíz éve alatt Pécs minden szempontból rosszabb helyzetbe került. A regionális nagy vidéki központok közül a város gazdasága immár a leggyengébb, Baranya az egy főre jutó ipari teljesítmény tekintetében az utolsó helyre került. 2014-ben volt az a bizonyos nagy állami adósságátvállalás, akkor közel 50 milliárd forintot államosítottak a város hitelállományából, de 2019-re ismét bőven 20 milliárd fölé rúgott az adósságállomány. A közműfenntartásból 15 éves távlatban 20 milliárd forint hiányzik. És ennek a rengeteg sok gazdasági problémának az eredőjeként láthatjuk a döbbenetes mutatókat, a város ez alatt a tíz év alatt 14 ezer főt veszített, tehát 14 ezer fő vándorolt el, egyébként jellemzően gazdasági okok miatt. És láthatjuk azt is, hogy a városban önálló városként értelmezhető Pécsi Tudományegyetem, az egykor bőven 30 ezer fölötti hallgatói létszámmal rendelkező egyetem hallgatói létszáma ma már 20 ezer alá apadt. Tehát rendkívül nehéz helyzetbe került a város, és ezért nagyon-nagyon aggasztó látni azokat a folyamatokat, hogy az elmúlt egy évben sorra érik a várost a megszorító intézkedések. Ugye, elvonta a kormány a gépjárműadót, amely Pécs városának 500 milliós elvonást jelentett; láthatjuk, hogy a Pécsi Tudományegyetemtől közel 2 milliárd forintot vontak el. Ugye, nem közvetlenül az önkormányzatot