Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:

101 Köszönöm a szót, elnök úr. Több képviselőtársam támogatta a javaslatot, ezt köszönöm, és kérem, hogy a szavazás során is majd tegyék meg. Szeretnék reflektálni néhány felvetésre. Gyüre Csaba képviselőtársunk szerint nem elég szigorú a magyar büntetőjog. Elmondhatjuk, hogy Európában az egyik legszigorúbb büntető törvénykönyvünk van. Hogy nem elég eredményes? Csak egy-két statisztikai adatot mondanék, mert Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam is mindenféle emelkedésekről beszélt. Az emberölések száma például 2013 és ’19 között 261-ről 141 főre esett vissza. Tehát bárki, aki azt vizionálja, hogy Magyarországon nő az erőszakos bűnözés, az a statisztika szerint tévedésben van. A visszaesők száma például 2017 és 2019 között 6400-ról 3500 főre csökkent. Azt hiszem, ez is Európában egy egyedülálló adatnak minősíthető. Elhangzottak olyan kifogások, hogy miért kapcsolati erőszakról beszélünk. Bangóné Borbély Ildikó is említette Orosz Bernadett nevét. Ha nem kapcsolati erőszakról beszélnénk, akkor gyakorlatilag ebbe a büntetőjogi kategóriába nem lenne bevonható az ő esete sem, mivel ott nem állt fenn családi jogi kapcsolat. Tehát látható, hogy az eljárást szigorúbban nem lehetne kezelni, amennyiben ezt a tényállást nem alkotta volna meg ez a parlament. Különböző felvetések hangzottak el, például Sebián-Petrovszki László képviselőtársam különböző hatástanulmányokat, átfogó vizsgálatokat hiányolt, ugyanakkor pedig azt mondja, hogy elkésve érkezett a Ház elé ez a törvényjavaslat. Azt hiszem, egyrészt azt megvédhetjük, hogy mindenféle szakmai szervezet meg tudta tárgyalni. Magában az expozéban is utaltam rá, hogy akár az ügyészség, akár a bíróság részéről is véleményezésre került, de az egész témakör kapcsán egyébként létezik egy családjogi szakmai munkacsoport, amely folyamatosan működik a tematikus munkacsoportokon, az emberi jogi munkacsoporton belül, ahol az Helsinki Bizottságtól, a NANE-n keresztül a Patenten át, az Anyák a gyermekekért civil csoportig mind-mind véleményt nyilvánítottak a különböző javaslatokban, és nemcsak ebben a témakörben, hanem teljesen a prevenciótól kezdve a távolságtartás szabályaiig mindenféle kérdésben megtették a javaslataikat, és ezzel még most is foglalkozik a munkacsoport. De mondhatnám azt is, hogy a távoltartás szabályait már tavasz folyamán behoztuk a tisztelt Ház elé, mert ez egy még sürgősebb kérdéskör volt, és ott is szigorítottunk és jobban biztosítottuk az áldozatok jogait vagy a potenciális áldozatok védelmét. Tehát nincs vége, folyamatosan jönnek a Ház elé. Pont azért kell behozni, mert nem eshetünk késedelembe, tehát nem okozhatunk pont azzal most újabb bűnismétlést vagy egy olyan eset bekövetkeztét, amelyért egy késedelem esetén akár felelősnek is érezhetnénk magunkat. De ahogyan a bevezetőben is elhangzott, gyakorlatilag bármilyen jogszabályt hozunk, bármilyen törvényeket hozunk, az a pszichopatákkal szemben természetesen a jövőben sem fog bennünket megvédeni. Mindig lehetnek olyan esetek, amelyeket semmilyen jogi szabályozással nem lehet megelőzni, nem lehet kizárni, egy elborult elmeállapot bekövetkezése gyakorlatilag semmiféle prevencióval nem előzhető meg. Elhangzott pontosan, hogy a Btk. enyhült 2013-ban. Gondoljunk csak a három csapás bevezetésére. Ha ezt valaki enyhítésnek fogja fel... - vagy a tényleges életfogytiglan bevezetésére, vagy a kötelező középmérték bevezetésére, ezek mind-mind szigorítás irányába mutattak, a szigorítást szolgálták gyakorlatilag. Egyébként eddig is voltak olyan elkövetői csoportok, amelyek a feltételes szabadságra bocsátásból ki voltak zárva, gyakorlatilag a többszörös visszaesők, akik fegyházi fokozatban töltötték a büntetésüket, vagy akik nem vonultak be időben a bv-be. Tehát nem igaz az az állítás, hogy ez egy ilyen korlátlanul megnyitott lehetőség volt a korábbiak során. (20.50) Elhangzott az a probléma pontosan Orosz Bernadett kapcsán, hogy ő egy becsületsértési ügyben hamarabb került a bíróság elé. Bangóné képviselőtársam elmondta, hogy ő nem jogász, de csak egy apróság: egy ilyen ügyben nincs előtte nyomozati szakasz, nincsen vádirat-összeállítás, hanem egyszerűen a bíróságon kezdődik el maga a bizonyítási eljárás is, tehát semmiféle előkészítő időszak nincs. A másik oldalról pedig a nyomozati szakasz és a vádirat összeállítása: ahhoz, hogy az a vád megüljön, tényleg elítéljék az elkövetőt, azt egy nagyon alapos munkának és nagyon alapos bizonyításnak kell megelőznie. Ilyenkor lehet tehát számonkérni az idő múlását, ugyanakkor lehet, hogy ez az eredményességet szolgálja. A büntetőjog egy sokkal összetettebb terület annál, hogy sommásan ítéletet mondjunk az azokban eljáró hatóságok ténykedése fölött.