Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
86 ellenzéket. Tudja, hogy mennyivel többet költünk az ön szövetségeseihez képest szociális ellátásokra, hány százalékkal? Csak a növekmény 139 százalék. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Közel két és félszerese. Szívesen elmondom önnek, tisztelt képviselő asszony: önök 325 milliárdot költöttek, az általunk beterjesztett költségvetés 776 milliárdot tartalmaz, ami 451 milliárd forintos növekedés, tisztelt képviselő asszony. Erre számíthatnak a magyar emberek (Szabó Timea közbeszól.), ha az önök által vizionált nagy összefogásban hisznek, tisztelt képviselő asszony. Az önkormányzatokról számtalan valótlanságot mondtak az elmúlt időszakban. Az önkormányzatok kapcsán talán a László Imre mondataival kapcsolatos véleményre jobban kíváncsiak lettünk volna, de azt is kerülte, ahogy a saját korábbi itteni álláspontját is kerülte, de az önkormányzatok számára is (Szabó Timea közbeszól.) 16 százalékos többletet biztosít a jövő évi költségvetés. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön most is azt tette (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mint a válság idején, mint a koronavírus-járvány idején minden esetben: akadályozta, hogy a kormány az emberek érdekében cselekedjen (Szabó Timea: Én személyesen?), a parlamenten kívül pedig álhírekkel és kamuvideók gyártásával próbálták Magyarországot és a védekezésben részt vevőket lejáratni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Vadai Ágnes: 5 perc 31 másodperc!) ELNÖK: Most az LMP frakcióvezetőjének, Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy más jellegű kérdést, más jellegű aktuális problémát szeretnék idehozni az Országgyűlés elé; remélem, hogy kevesebb politikai választ, inkább szakmai, mint politikai választ kapunk ezekre a kérdésekre. Először is, egy kérdésem lenne, nem tudom, ki fogja megadni a választ, talán Süli miniszter úr. Az elmúlt napokban nyugtalanító híreket hallhattunk, finn, norvég és svéd hatóságok is jelezték azt, hogy ugyan az emberi életre nem veszélyes, de a megszokottnál magasabb háttérsugárzást mértek, és holland szakértők szerint ennek a forrásai az ő gondolataik szerinti nyugat-oroszországi polgári létesítmények lehetnek, ugyanakkor az oroszok ezt cáfolták. Tudjuk azt a hírek alapján, hogy ott két atomerőműnél karbantartási munkákat végeznek, de az oroszok konkrétan erre a kérdésre nemlegesen válaszoltak. A kormány tett-e lépéseket, hogy ennek az információnak a birtokába kerüljön, próbált-e a sajtóhíreken túl információkhoz jutni, hogy emögött mi lehet? A másik kérdésem: holnap egy jelentős esemény lesz a paksi bővítés kapcsán, mert a hírek szerint megtörténik az, amiről hosszú ideje beszélünk, és aminek nagyon sok éves csúszás volt az előzménye, hogy beadásra kerül a teljes engedélyezési dokumentáció. Az elmúlt években rengeteget vitatkoztunk a paksi bővítés kérdéséről, mi elmondtuk, hogy az atomenergia meggyőződésünk szerint nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos, és minden félelmünket az elmúlt évek alátámasztották. Ez a projekt átláthatatlan, óriási csúszásban van, és most látható az elmúlt időszakban, hogy a kormány nem igazán tud fellépni vagy nem akar fellépni az orosz politikai nyomás kapcsán. Ugyanis azt láthattuk itt az elmúlt időszakban, hogy a kormányzat saját hatáskörében egy olyan jogszabály-módosítást, egy olyan kormányrendelet-módosítást hajtott végre, ami jól láthatóan kedvez az orosz félnek, csak nem látjuk, hogy ezt a döntést mi indokolta a magyar fél szempontjából. A döntésnek a lényege az, hogy most elindulna bizonyos engedélyezési eljárás, és az eddigi jogi környezet szerint addig semmiféle alapozó földmunkát nem lehetett volna elkezdeni, amíg a teljes, végleges engedély kiadásra nem kerül. A módosítás értelme az, hogy az engedélyezési eljárást követően három hónap múlva beadhatja az érdekelt kivitelező cég a földmunkákra vonatkozó engedélyezési eljárást, aminek három hónapos az engedélyezési ideje, tehát akár hat hónap múlva megkezdődhetnek az alapépítések, a földmunkák, amik önmagukban egy óriási, több tíz milliárdos
