Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
67 közzétételt követő 90 napos jogvesztő határidő áll a hitelezők rendelkezésére arra, hogy az úgynevezett marasztalási pert megindítsák. Mivel a felelősséget a bíróság már ilyen esetekben megállapította, felesleges a marasztalási per megindítását követő rövid jogvesztő határidőhöz kötni. Ezért a 90 napos szabály hatályon kívül helyezésre kerülne, és a marasztalási pert elévülési időn belül lehetne a jövőben megindítani. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett szabályozási célok alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Köszöntöm megfogyatkozott számú képviselőtársaimat, folytatjuk a vitát. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Becsó Károly képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításait tartalmazza. A törvénytervezet célja a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a csődeljárások és a felszámolási eljárások során az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, a csődeljárásban a munkahelyek megtartásának elősegítése, illetve a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárás gyorsítása, egyszerűsítése, továbbá a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a csődtörvény kiegészül egyrészt a hitelezők egymás közötti, másrészt pedig az eljárásban részt vevő felek és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos közötti elektronikus levelezésre vonatkozó szabályokkal. A javaslat pontosan meghatározza azt is, hogy az elektronikus levélcímre küldött jognyilatkozatnak, okiratnak és az ügyfelek tájékoztatását szolgáló iratoknak a Pp., valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény által előírt formai kellékeknek kell megfelelniük. A csődegyezség feltételeire vonatkozó egyeztetés szabályait érintő pontosítások indoka, hogy az adós ne legyen érdekelt a csődegyezségi tárgyalások elhúzódásában, valamint, hogy a hitelezők elvárásainak megfelelően gondoskodjon az egyezségi javaslat átdolgozásáról. A kilátásba helyezett módosítás értelmében az adós akkor is átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, ha azt a hitelezők nem támogatják a szükséges mértékben. Ezen túlmenően, az adós csak abban az esetben nem jogosult az egyezségi javaslat átdolgozására, ha a hitelezők minősített többsége leszavazza azt. A felszámolói eljárás korszerűsítése és egyszerűsítése szempontjából kiemelendő, hogy a felszámoló a hitelezői gyűléseket akár személyes jelenlét nélkül, a résztvevők azonosítását követően, kép- és hangtovábbítást lehetővé tévő technikai megoldásokkal folytassa le. Ezek a lehetőségek jelentősen gyorsabbá teszik a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti valós idejű kapcsolattartást, mely által elkerülhetőek lesznek a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével és az oda történő utazással kapcsolatban felmerülő költségek is, ahogy ezt államtitkár úr is említette. Előremutatónak tartom a csődtörvény 40. §-ának módosítását, amely alapján így lehetőség akad az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit sértő, a csődvagyont jogellenesen csökkentő jogügyletek bíróság előtt történő hatékonyabb megtámadására. Kiváltképpen most a koronavírusjárvány okozta helyzetet is figyelembe véve, objektív akadályai is voltak az egyébként is csak hosszabb időszak alatt beszerezhető azon okiratok és bizonyítékok összegyűjtésének, amelyek szükségesek az említett jogügyletek eredményes megtámadásához. A benyújtott javaslat éppen ezért, csak az objektív jogvesztő határidőt írja elő a keresetindításra, a szubjektív határidő pedig megszűnik. Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, az az, hogy a
