Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - A rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - VOLNER JÁNOS (független):
601 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van lehetőség. Erre senki nem jelentkezett. Megadom a szót Volner János független képviselő úrnak, aki normál időkeretben kért szót. Nyolc perc áll rendelkezésére. VOLNER JÁNOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az airbnb-s lakásmodell negatív következményeivel az elmúlt években bőséggel volt alkalmunk szembesülni. Ismertek ennek a társadalmi következményei is. A társadalmi következmények között nem kis részben említhetjük az olcsó túlturizmust jelentő bulituristák ezreit, az emelkedő albérletárakat és az ilyen módon történő lakáskiadásból származó csökkenő adóbevételeket egyaránt. Amire szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, amiről a képviselők még nem beszéltek előttem, és nem beszél az előttünk fekvő törvényjavaslat sem, az az, hogy ezek egymással összefüggő kérdések, és Csárdi Antallal ellentétben én másképp látom a felelősségi kérdéseket. Miért nem lehet ezt a törvényjavaslatot egy az egyben az önkormányzatokra bízni? Ennek a törvényjavaslatnak a megoldását miért nem lehet az önkormányzatokra bízni? Egész egyszerűen azért, mert társadalompolitikai kérdéseket ölel föl ennek a törvényjavaslatnak a témája, egészen konkrétan például azt, hogy a növekedési pólusokat jelentő nagyvárosok belső területeiről tömegesen kiszorulnak az emberek, mert nem tudják megfizetni a magas albérletárakat. Ezzel szemben nem egy-egy kerületi önkormányzatnak kell Budapesten sem fellépnie, hanem ezt kormányzati szinten kell koordinálni. Megjegyzem, sokkal előbb kellett volna, mint ahogy ez a törvényjavaslat be lett nyújtva. Több olyan személyes példát is ismerek, ahol a Covid-járvány miatt olyan szinten csökkentek az albérletárak - és ezek tükrözik az albérletpiac valóságát -, hogy a korábban a tulajdonosok által realizált jövedelemhez képest a havi bérleti díj kevesebb, mint feleakkora lett ezeken a belső területeken fekvő lakásokból, mint amennyit az airbnb-s modellen keresztül a tulajdonosok realizálni lettek volna képesek. Itt szeretnék kitérni, képviselőtársaim, egy másik területre, arra, hogy mire kellene még reagálnia ennek a törvényjavaslatnak, és az ezzel összefüggő problémacsoport egy részletét szeretném felvillantani. Az egyik az, hogy rendszeres összeütközést jelentett Budapesten a lakóövezet és a bulinegyed problémája. Ez ötvöződött elsősorban Budapest VI. és VII. kerületében. Azonban nagyon fontos azt is látni, hogy nincs egységes városfejlesztési koncepció, mint ahogy az elmúlt harminc évben nem is volt soha. Voltak homályos elképzelések még húsz évvel ezelőtt arról, hogy a Nagymező utca környékén lesznek majd bulinegyedre alkalmas területek, ezek azonban nem lettek keresztül vive, a bulinegyed fejlődése gyakorlatilag spontán volt, és ennek a társadalmi hatásait sem önkormányzati, sem kormányzati szinten senki nem mérte föl, senki nem is próbálta megtervezni. Ilyen módon tehát spontán jött létre egy olyan mulatónegyed, amelyik egyébként joggal zavarja az ott lakó embereket. Nagyon fontos látni azt, hogy azok a rozsdaövezetek, amelyeket remélem, hogy fejleszteni fog majd egy másik törvényjavaslat révén az ország - például a Hajógyári-sziget, illetve a Népsziget, más néven Szúnyog-sziget néven ismert terület -, alkalmat adnának arra, hogy az olcsóbb turistáknak, a bulituristáknak is kellő szálláshelyet biztosítsanak szórakozóhelyek tömegét jelentő területeken, ahol ráadásul nincs helyben élő lakosság, akiket az ilyenfajta turizmus zavarna, ellentétben például Budapestnek az V., VI. és VII. kerületével. Én tehát azt kérem a kormánytól, gondolják meg annak a lehetőségét, hogy ezeken a területeken elhelyeznek-e olyan szórakozónegyedeket, olyan szórakozólétesítményeket, amelyek a budapesti belső területek jelentős terheléséből legalább egy részt átvállalnak és átvesznek. Meggyőződésem, hogy Budapest is jobban jár akkor, ha nem a belső területein belül, nem a belső kerületekben növekszik a turizmus, nem jelenik meg a várost jelentősen terhelő túlturizmus formájában, hanem kijjebb kerül, más turisztikai desztinációba kerül, és ilyen módon a turizmus terhelő hatását sikerül mérsékelni, területileg is kiszervezni a városközpontból. Megjegyzem, a
