Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - A rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
597 Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat szabályozása nagyon arányos, és nagyon finoman nyúl hozzá ehhez a komplex problémához, elsősorban arra fókuszál - ahogyan több országban is ez előfordul -, hogy milyen módon lehet korlátozni és szabályozni az ilyen szálláshely-szolgáltatás elterjedését. Egyetértek az előttem szólókkal abban is, hogy önmagában véve ez a fajta konstrukció nem rossz dolog, ennek vannak pozitív hozadékai, de mint általában az ilyen kezdeményezések esetén, amint piaci alapon és nagyobb penetrációval, elterjedéssel kezdenek működni, kialakulnak az előbb említett konfliktushelyzetek, és ezek indokolják a törvényi szabályozás kialakítását. Ugye, emlékezünk az Uber-problémára, az is hasonló jellegű, a kocsik használatmegosztásából, a telekocsimozgalomból indult ki, és egy informatikai platformon keresztül vált a világ minden részén elterjedtté. Ez a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység, amit most vizsgálunk, és amit itt szabályozni akarunk, valamikor úgy indult el, hogy nyaralókat, lakásokat egymás között cseréltek ki az arra igényt tartók, és ennek is volt egy sajátos mozgalma és egy sajátos romantikája, közelebb hozva az egymástól távol élő embereket, és megtakarítva a szállások költségeit. Mindehhez persze bizalom kellett, és közvetlen kontroll volt, közvetlen kapcsolat volt a fogadók, a szállást nyújtók között, és a viszonosság is természetben történt meg, mindenki mehetett a másik lakásába a nyaralás időpontjában. A mai helyzetben azt lehet mondani, hogy a szabályozás a tekintetben is arányos, hogy olyan helyre teszi a kulcskérdést, a kulcsszabályozási lehetőséget, akik legjobban ismerik az adott település problémáit, akik legjobban ismerik azt, hogy milyen nehézségeket okoz az Airbnb alkalmazása vagy térnyerése az adott településen belül, az adott településrészen belül. E tekintetben nagyon helyesnek tartom, hogy az önkormányzatok kapnak felhatalmazást arra, hogy ők szabályozzák azt, hogy a magánszálláshely által üzemeltetett szolgáltatás és egyéb szálláshely hány naptári napon üzemelhet egy éven belül, illetve helyes az a szabályozás, hogy amennyiben a település ilyen szabályozást nem hoz, akkor az a fajta lehetőség, hogy ilyen szolgáltatást alkalmazzanak a lakástulajdonosok, egész évben nyitva álljon. Fontosnak tartom említeni, hogy a lakáspiaci helyzet torzulását ez a fajta szabályozás közvetlenül nem oldja meg, ellenben közvetett módon - feltételezve, hogy alkalmazni fogják az önkormányzatok a lehetőséget, hogy korlátozzák az üzemeltetés időtartamát -, közvetve azért vissza fog hatni azokra a lakásárakra, illetve albérleti díjakra, amelyek érzékelhetően és több tanulmány által igazoltan is megugrottak az elmúlt időszakban Budapesten, illetve más külföldi nagyvárosokban egyaránt. Ezért azt gondolom, hogy az önkormányzatnak azért is fontos, hogy ez a terület hozzá kerüljön, mert azon túl, hogy a helyi adó ellenőrzése is a kezükbe kerül, ők tudják a helyi adó oldaláról is vizsgálni azt, hogy valóban bejelentett és jogosult tevékenységet folytatók üzemeltetik ezeket a szálláshelyeket, ezeknek az adóellenőrzési lehetőségei kitágulnak, ami mindenképpen az önkormányzatok számára pozitív dolog. Hozzá kell tennem, hogy az adókérdések tekintetében Magyarország viszonylag jól áll, egy tanulmány értelmében - köszönhetően az ezt a tevékenységet elég kedvező módon adóztató adószabályoknak - Magyarországon a platformon megjelenő szálláshelyek háromnegyede az adó szempontjából átlátható és bejelentett szolgáltatást nyújtó kezében van. Fontosnak tartom aláhúzni azt is, hogy ennek a fajta önkormányzatiságnak az erősítése egybeesik a szubszidiaritás elvével is, amihez még hozzájárul az is, hogy biztosítani fogja a törvényjavaslat, az elfogadott törvény azt is, hogy megfelelő szankciók birtokában végezhesse ezt a tevékenységet, illetve szabályozza ezt a tevékenységet az önkormányzat, tekintettel arra, hogy a tevékenység megszüntetésére és a bírságolásra is megfelelő jogalapot fog kapni. Összességében azt gondolom, hogy a háromfajta konfliktushelyzetet ez a szabályozás megkísérli orvosolni. Bízunk abban, hogy az önkormányzatok tudnak élni megfelelő módon az adott lehetőséggel, és a megfelelő eszköztárral is tudnak majd élni, alkalmazni fogják azt, így az a szabályozási folyamat, ami a világ több országában megindult, Magyarországon is jó vagy még jobb
