Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - Ügyrendi kérdésben felszólalók: - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
574 dolog azonban nem változott. A moszkovitákból brüsszeliták lettek, de egy dolog nem változott: a nemzet töretlen gyűlölete, párhuzamosan a nemzetköziség iránti töretlen elkötelezettséggel. Ami azonban még inkább felháborító volt, azt kénytelen vagyok Dobrev Klárára visszakanyarodva hangsúlyozni: meglepő és nagyon-nagyon furcsa, hogy éppen az beszél korrupcióról, akár személyeskedő hangnemről, aki a legdurvább személyeskedő hangnemben kezdte a felszólalását a miniszterelnökkel szemben, és éppen az beszél korrupcióról, akinek a férjén és akinek a családján keresztül például a kormányzásuk idején a magyar emberek számára az áramszolgáltatás díját megduplázták, de a saját cégük számára pedig olcsóbban adták az áramot, vagy akár a Hollik képviselőtársam által említett balatoni villák privatizálására is gondolhatnánk. Különösen aggályos ez annak árnyékában, hogy ugyanez a nő szóvá teszi, hogy a magyar emberek alig tudnak járni a Balatonra nyaralni, ami egyébként nem feltétlenül találkozik a valósággal, de az arcátlanságáról sokat elárul. Még egy gondolatot engedjenek meg a keleti nyitásról! Ha jól emlékszem, Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára kutyája nyalogatta Putyin kezét nemrégiben. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek a fennmaradt időkeret terhére. Megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt pénteki brüsszeli javaslatot megismerve rövid felszólalásomban arra szeretnék választ adni, hogy miért is fontos az előttünk fekvő határozati javaslat beterjesztése és elfogadása a tisztelt Házban Magyarország jövőjét illetően. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki olvasta az Európai Tanács által említett, benyújtott előterjesztést, annak egyértelmű, hogy a javaslat csak két kérdésben következetes, úgymint a régi tagországok érdekei védelme és az alapító szerződésekben foglalt elvek félretétele. Azt látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előterjesztés igenis szűkre szabja az Elbától keletre fekvő közepes tagországok mozgásterét, ami valójában egyáltalán nem szokatlan, szinte azt is mondhatnám, már megszokhattuk az ilyen javaslatokat az elmúlt években. Az azonban mindenféleképpen védhetetlen, hogy Charles Michel előterjesztése figyelmen kívül hagyja az uniós közösség egyik legfontosabb alappillérét, a tagországok közötti egyenlőséget. Azt látjuk, hogy a szorgos és a pénzügyi szabályok betartására eddig folyamatosan törekvő tagállamokat, mint például Magyarország, egyszerűen diszkriminálja éppen azon országok javára, amelyek nem végezték el a házi feladatukat, például az államadósság féken tartásától a maastrichti 3 százalékos hiánycél betartásán át a munkanélküliségi ráta csökkenéséig. Tehát egyértelműen megnyilvánul a kettős mérce ebben a pénteki javaslatban. Akik a gazdasági, pénzügyi tárgyú uniós előírásokat eddig nem tartották be, nemcsak szankciók nélkül tehették meg, hanem még jutalmat is kapnak. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy velünk szemben 2010 óta egyáltalán nem voltak ilyen türelmesek az uniós intézmények, mi több, számos méltatlan eljárást is el kellett szenvednünk. Tisztelt Elnök Úr! Beszéljenek tehát a számok! Nézzük az előterjesztést! Azt látjuk, hogy a költségvetés főösszege 26 milliárd euróval, 1074 milliárd euróra csökken, pedig számos tagország kevesellte már a csökkentett keretet is, és ez jól mutatja a javaslat sajátos logikáját. Michel elnök úr gazdasági, szociális és területi kohézióra összesen 323 milliárd eurót szán. Ebből az új tagországok számára igazán fontos kohéziós alap nagysága alig 41 milliárd euró hét évre. Mit látunk ezzel szemben? Hogy az Unió a saját intézményeire ugyanezen idő alatt 73 milliárd eurót költene. Úgy hiszem, hogy ez a két számarány is beszédes. Tisztelt Elnök Úr! Szigorú feltételek a jól teljesítő tagállamoknak, és nagyobb mozgástér az uniós intézményeknek. Hát, erről is szól a tanácsi előterjesztés, ahogy Kövér elnök úr fogalmazott, a közös jogállamiság fogalomhoz kötődő szankcióktól a leggazdagabb öt tagállam számára biztosított
