Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - Ügyrendi kérdésben felszólalók: - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről:
570 Az a helyzet továbbá, hogy az, hogy ez a status quónak a hitelszerződése vagy hitelkonstrukciója, onnan is látszik, hogy igazából ez ellen csak azok az államok szólaltak fel, akik a saját önzésük miatt nem akartak ide forrásokat adni. Ezek az államok lassan elállnak a vétótól. A tegnapi bejelentés alapján a német kancellár vetette fel újra, hogy nem biztos, hogy ezt el kéne fogadni. Tehát nem vagyok benne biztos, hogy amennyiben ez nem kerül elfogadásra, az csupán a magyar szabadságharc győzelme, hanem egy hátsó alkunak az eredménye, egy olyan alkunak az eredménye, amelyről a magyar Országgyűlés nem fog tájékoztatást kapni. Abban sem bízunk sem az Európai Unió, sem Magyarország vezetésében, hogy ha megkapjuk ezt az összeget, jól fogjuk elkölteni. A miniszterelnök úr többször elmondta azt, hogy azt gondolja, csak beruházásban lehet ilyen nagy összeget elkölteni. Mi azt gondoljuk, hogy beruházni nemcsak az acélba, nemcsak a vasba lehet, hanem a humán tőkébe is lehet beruházni, lehet beruházással az oktatást, az egészségügyet vagy egyéb humán infrastruktúrákat fejleszteni, és az a helyzet, hogy amennyiben erre megint nem lesz lehetőség, ha megint az lesz, hogy ezt az összeget éppen a Strabag valamilyen konzorciumban fogja megnyerni, akkor pontosan fogjuk tudni, hogy a szabadságharc annyit ér, amennyit ért, amikor még önöké volt a Magyar Nemzet, és egy politikus úgy nevezte, hogy Strabag Nemzet. Vannak olyan aktorok, akik örök kormánypártiak lesznek, vannak olyan aktorok, akik mindig el fogják érni azt, hogy valahogy a szabadságharc részesei legyenek, és ezek az aktorok szintén nem fognak a beszámolóban az Országgyűlés elé kerülni. Az a helyzet, hogy a régi reflex, ami ez az egész hitelkonstrukció, azért is rossz, mert az egyenlőtlenségeket, amelyeket az előbb említettem, nem csökkenti. Igenis lehet jóléti kiadásokra költeni, és a jóléti kiadások mindegyike nem valami posztszocialista ármány, ahogy Tellér Gyula fogalmazott volna. Igenis, a jóléti kiadások megalapozzák azt, hogy egy ország sikeres tudjon lenni. Korábban a Kereszténydemokrata Néppártot megalapító ideológiai alapelv is ezt mondta: azt mondta, hogy van helye a jóléti államnak. Az, hogy ma Magyarországon a KDNP egy olyan miniszterelnököt támogat, aki szerint nincs alapja a jóléti államnak, nem feltétlenül a keresztényszocialista gondolkodás erősségéről tesz tanúbizonyságot. Mégiscsak az a helyzet, hogy a jóléti államba fektetett pénz itt marad Magyarországon. A Strabag kiviszi Magyarországról a profitot, a Mercedes, a BMW kiviszi Magyarországról a profitot. Ha megnő a bére a gyógypedagógusnak, ő Magyarországon fogyaszt, ő nem viszi ki Magyarországról a profitot. Továbbmegyek: az, hogy ők nem viszik ki a profitot, azért is biztos, mert mindig, amikor a kisebb keresetű emberek jövedelme nő, akkor az rögtön a fogyasztásba, nem pedig bankszámlákra kerül, az rögtön visszapörög a magyar gazdaságba, nem pedig kikerül egy olyan tőkepiaci rendszerbe, ahol utána ezt soha nem lehet visszakapni. A mi álláspontunk az, hogy az Európai Unióval kapcsolatos viszonyt nem feltétlenül érdemes szimbolikusan megközelíteni. Mi nem szoktunk európai uniós kitűzőt hordani, nem beszélünk arról, hogy az Európai Unió minden világok legjobbika, mi azt gondoljuk, hogy azért kell az Európai Unió tagjának lenni, mert megfelel a magyar érdeknek, mert jelenleg Magyarország kicsi ország ahhoz, hogy a nemzetközi viszonyokban egyedül sikeres legyen. Ugyanakkor az Európai Uniót és az összes közös európai politikát megvétózni, majd utána egyszerre elmondani, hogy az Európai Unió béna, mert megvétózták ezeket a közös politikákat, és ezért ezeket nem tudja végrehajtani, álszent, és a Fidesz-kormányzat a legtöbbször ezt gyakorolja. Nem lehet egyszerre elvárni az Európai Uniótól, hogy hatékony legyen, ha közben minden egyes közös politikára azt mondják, hogy nem. Igenis vannak olyan dolgok, ahol még mi is azt mondjuk, hogy van helye közös európai politikának; ilyen akár a munkajog, ilyen a szociális transzferek egy része vagy akár ilyen a környezetvédelmi szabályozás, hiszen a klímaválsággal szemben Magyarország egyedül nem fog tudni küzdeni. Itt azért azt is hozzá kell tenni, hogy bár házelnök úr elmondta, hogy nem akar a negyedik birodalomnak a része lenni Magyarország, a negyedik birodalom mellett van egy nagyon súlyos geopolitikai kockázat, ami Magyarországnak eddigi történelme során mindig csak rosszat okozott: amikor a német és orosz nagyhatalmak Közép-Kelet-Európában kiegyeztek, az Magyarországnak és
