Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik):
538 Éppen ezért az a kérésem, hogy ne akarjon ebből politikai hasznot húzni, hanem keressük meg azokat a megoldásokat és azokat a lehetőségeket, amikkel ezeknek az embereknek segíteni tudunk. Mert mi segítséget ajánlottunk egyébként ennek a cégnek is. Ott voltak és ott vannak azok a lehetőségek, amelyek számukra is elérhetőek. Ott vannak azok a hitellehetőségek, amelyekből a munkabér kifizetéséhez szükséges fedezetet rendelkezésre lehet állítani, vagy ott van a csökkentett munkaidőre szóló bértámogatás programja, és még hosszasan lehetne sorolni mindazokat a támogatásokat, amelyeket a cég igénybe vehetett volna. De nem tette. De egy magáncég tulajdonosának a bűnét azért egy jogállamban ne a kormányon tessék számonkérni! És tisztelt képviselő asszony, ha már erről beszélünk, és ha már arról beszélünk, hogy milyen segítséget, milyen támogatást és milyen lehetőségeket biztosított a kormány a gazdasági nehézségben érintett cégek és vállalkozások számára, akkor engedje meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy bár számtalan fake news és számtalan álhír jelent meg különböző portálokon, mégiscsak az a helyzet, hogy a magyar munkanélküliségi adatok kifejezetten jók, a magyar foglalkoztatási adatok kifejezetten jók európai összehasonlításban. Nézzük meg, hogy míg Magyarországon a munkanélküliség ebben az időszakban is lényegesen alacsonyabb, mint az európai átlag, az egyik legalacsonyabb Európában, eközben Görögországban 20 százalékos, Spanyolországban 19 százalékos, Franciaországban és Svédországban 10 százalékos, Szlovákiában 9 százalékos munkanélküliséget vár az uniós előrejelzés. Tehát azt lehet mondani, hogy európai összehasonlításban is kimagaslóak a magyar intézkedések. Ez azért lehet így, mert ellentétben az önök kormányzásának időszakával, 2010-2020 között mintegy 900 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon, a foglalkoztatási ráta pedig 54 százalékról 70 százalék fölé emelkedett, a munkanélküliségi pedig 12 százalékról 3,3 százalékra esett 2019. év végére. És azt is el lehet most már mondani, tisztelt képviselő asszony, hogy a járvány előtt 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, a mélyponton ez 4,37 millióra esett vissza, de most már örömmel számolhatunk be arról, hogy elkezdődött a kilábalás, hiszen az elmúlt hetekben elkezdett növekedni a foglalkoztatás Magyarországon, hétről hétre több és több magyar ember tud dolgozni és munkával bért keresni. És ez nem magától van így, tisztelt képviselő asszony! Ez azért van így, mert a kormány a szükséges intézkedéseket időben és szakszerűen meghozta, beruházástámogatásokat indított, bértámogatást indított, gazdasági akciótervet fogadott el, és az összes olyan intézkedést meghozta, amivel lehetett csökkenteni a járvány gazdasági hatásait. Tisztelt Képviselő Asszony! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Azt kérem, hogy ne bírálja azokat az intézkedéseket, amelyek sok százezer, millió magyar ember munkahelyének a megvédéséhez és új munkahelyek létrejöttéhez tudtak hozzájárulni. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! „A magyar polgárok pénzét nem adjuk!” címmel a Jobbik képviselőcsoportjából Brenner Koloman képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó. DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Furcsa „dolgok mostan történülnek”, hiszen egy normális európai uniós csúcstalálkozó előtt az szokott történni, hogy házelnök úr - Orbán Viktor miniszterelnök úrral közösen - összehívja az úgynevezett konzultációs testületet - ezeken az üléseken jómagam is korábban részt szoktam venni mint a Jobbik frakcióvezető-helyettese -, majd ott miniszterelnök úr elég részletesen be szokott arról számolni, hogy milyen álláspontot képvisel majd a kormány a következő európai uniós csúcson. Kérdéseket tettünk fel, tisztességes válaszokat kaptunk időnként, és ezek után a miniszterelnök, úgy is mint Brüsszel legfontosabb megjelenítője, hiszen az Európai Tanács az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szerve, nem magát állította meg, hanem
