Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 13. hétfő - 147. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
469 Az a helyzet, hogy a magyar emberek, akiknek a bérét meg lehetne növelni a humán erőforrások fejlesztésével, nem vinnék ki a profitot az országból. Azzal, hogy a Strabaggal építtetünk, lehet, hogy ki fogják vinni a profitot az országból. Az a német terv, ennek a hitelcsomagnak az a lényege, hogy úgy költsék el ezt az összeget, hogy közben a profit visszajut Németországba, ez a pénz nem maradna Magyarországon, s az, hogy önök ebbe szó szerint bele fognak egyezni, azt mutatja, hogy a nemzeti szuverenitás akkor érdekli önöket, amikor plakátolni lehet róla, és nem akkor, amikor milliárdokról van szó. Van egy ideillő Orbán-idézetem is, amely szerintem árnyalja azt, hogy mi a helyzet ezzel a több ezer milliárdos csomaggal. A miniszterelnök ugyanis azt mondja: „Alaposan meggondolnám egy német helyében, hogy figyelmeztessen minket a szolidaritásra akkor, amikor egy németországi gyárban a munkások ötször annyi fizetést kapnak, mint ugyanazért a munkáért ugyanannak a gyárnak a magyarországi üzemében a magyar munkás. Szégyentelen dolog a németek részéről szolidaritásról beszélni, amíg ez így marad.” Ez ettől a hitelcsomagtól így fog maradni, ez nem fog megváltozni. Az Európán belüli centrum-periféria egyenlőtlenség nem fog csökkenni, sőt direkt az a célja ennek a hitelcsomagnak, hogy ez megmaradjon. Ez a status quo hitelcsomagja, amit Orbán Viktor és a néppárti politikai szövetségesei találtak ki azért, hogy az Európai Uniónak a nagyon is szükséges strukturális változtatásait, módosításait ne kelljen megcsinálni. Az a helyzet, hogy önök hiába játsszák el a vétó lehetőségét ebben a teremben, pontosan tudjuk, hogy a végén bele fognak egyezni, pontosan tudjuk, hogy ez meg fog valósulni, mert az önök érdeke egybeesik a német nagytőke érdekével, az pedig az, hogy ne a magyar emberek bére fejlődjön, hanem azoknak a bére fejlődjön, akikkel osztott szuverenitásban irányítják az országot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Schanda Tamás államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Tanács ülésének hatalmas tétje van, ahogy a magyar parlament állásfoglalásának is, éppen ezért jól tennénk, ha erről a kérdésről komoly és szakszerű vitát folytatnánk. Arra biztatjuk önöket, baloldali képviselőket is, hogy a nemzeti érdeket, a magyar érdeket képviseljék ebben a vitában. Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Unió történetében eddig még soha nem fordult elő, hogy a Közösség ilyen nagy méretű adósságot halmozzon föl, arra pedig soha nem volt példa, hogy közös adósságot vegyen fel. Éppen ezért ennek a pillanatnak, ennek a helyzetnek a jelentősége régen látott mértékű. A javaslatcsomag kereteit ismerjük, amelyről ön is sokat beszélt. A Bizottság és a Tanács előterjesztése szerint 750 milliárd eurós hitelt venne föl az Európai Unió. Ebből a jelenlegi tervek szerint 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás formájában kerülne szétosztásra, 250 milliárd euró felvételét pedig a tagállamok számára hitel formájában tenné elérhetővé az Unió. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor engedje meg, hogy arra is fölhívjam a figyelmet, hogy teljes konszenzus kell a költségvetés elfogadásához, ezért aztán különös jelentősége van mindazoknak a politikai vitáknak, amiket ebben az Országgyűlésben folytatunk. Tehát valamennyi ország, valamennyi állam- és kormányfő beleegyezésére szükség van. Engedje meg, hogy arra is fölhívjam a figyelmet, hogy Magyarországnak is nehézségeket okozott a koronavírus-járvány, de a dél-európai országok még nálunk is sokkal súlyosabb helyzetben vannak. Azt pedig, hogy az Európai Unió milyen válságkezelési gyakorlatot folytatott, már sokszor megvitattuk itt, a magyar Országgyűlésben is. Többedszerre tapasztalhattuk, hogy az Unió krízishelyzetben, válsághelyzetben kudarcot vall. Azt is lehet mondani, hogy válsághelyzetben az Unió elveszíti Unió-jellegét. Tisztelt Képviselő Úr! Láthatjuk, hogy a déli országokban a gazdaságok működése komoly veszélyben van, ezért az Európai Unió szolidáris tagjaként természetesen hajlandók vagyunk a sajátunktól eltérő válságkezelési módot támogatni és elfogadni, azonban ezt a magyar emberek
