Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 3. péntek - 146. szám - Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 5/2018. (V. 8.) OGY határozat módosításáról történő határozathozatal: - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (független):
456 ELNÖK: Kérem az időt újraindítani! Megvárjuk, míg újraindul az óra. (Megtörténik.) Köszönöm. Parancsoljon, képviselő asszony! DÚRÓ DÓRA (független): Egy szürreális időutazáson vettem részt, amikor Csenyétére látogattam. Ez az a település, ahova januárban még a mentők sem mertek bemenni, amikor riasztották őket egy életveszélyes állapotban lévő férfihez. De nemcsak ők maguk nem mertek kivonulni a beteghez, hanem még a rendőrök megérkezését követően sem mertek még a településre sem bemenni. Elgondolkodtató mindez, hogy Magyarországon vannak olyan komplett települések, ahova állami dolgozók, ha hívják őket, nem mernek egész egyszerűen bemenni, sőt még a rendőri kísérettel együtt sem. Én természetesen bementem ezt követően is, és döbbenetes képeket láttam, döbbenetes állapotokkal szembesültem. A mentősök azért nem mentek ki a helyszínre, mert már a telefonhívás során halálos fenyegetés érte őket. Ennek ellenére kiérkeztek a település határába, ami már önmagában rendkívül komoly szakmai elhivatottságról tesz tanúbizonyságot, amiért ők hálát érdemelnének. Ehelyett mi történik Magyarországon? Az állam nemhogy a háláját nem fejezi ki, hanem eljárást indít, a rendőrség feljelenti őket, rabosítja őket, munkavégzés körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt azokkal az emberekkel szemben, akik egy halálos fenyegetést követően kimennek ahhoz a beteghez, akinek a családjából vagy az ismerősei köréből érte őket ez a halálos fenyegetés. Ráadásul rabosították is őket. Azon a mentőállomáson is látogatást tettem, ahol ők a mindennapi munkájukat végzik. Az ott dolgozók elmondták azt is, hogy az egész mentőállomás életét a mai napig meghatározza ez az eset, mindennap beszélnek a bajba jutott bajtársaiknak ezen helyzetéről. A Mi Hazánk Mozgalom online aláírásgyűjtést indított mellettük, egyrészt azért, hogy érezzék a szolidaritásunkat - ezt a mihazank.hu/peticio oldalon lehet aláírni -, másrészről pedig jogi segítségünket is felajánlottuk ezeknek a bajba jutott mentősöknek, és szeretnénk kinyilvánítani, hogy mindent megteszünk azért, hogy érvényesítsük az ő igazságukat. Mert valójában nekik van igazuk ebben a helyzetben, és a feje tetejére állt világ következménye az, hogy még ők azok, akiket rabosítanak, illetve akik ellen eljárás indul ebben az ügyben. De Csenyéte nemcsak azért érdekes, ami ezen a településen januárban történt, ugyanis ha bemegy az ember, egy teljesen más világba csöppen. Még a legliberálisabb újságokban is olyan tudósításokat olvashattunk erről a faluról, amely szerint még a liberális újságírók sem mertek bemenni a településre, csak a polgármester kíséretében, és bizony, ha ott jár az ember, akkor rádöbben, hogy azok a szabályok, azok a normák, amelyek alapján mi itt élünk, vagy amelyek Magyarország egész területén érvényesek, ezen a településen egész egyszerűen hírből sem tudnak érvényesülni. Csenyétére beérkezve azt látja az ember, hogy nyakig ér a gaz, a házakról omlik le a vakolat, némelyiknek teteje sincsen, és egész komolyan mondom, hogy ilyen településen még életemben nem jártam, ugyanis egyetlen olyan házat sem láttam, amelyet normális háznak lehetne tekinteni, minden, a település összes épülete romokban hever. Az utcákon nemcsak kóbor kutyákkal, hanem kóbor gyerekekkel is találkozik az ember: 3-4-5 éves gyerekek tucatjával kicsapva az utcára, szülői felügyelet nélkül, koszban, hiányos öltözetben mászkálnak, lófrálnak, semmit nem csinálnak. Olyan autókkal járnak ott az emberek, amelyek egészen nyilvánvalóan nem felelnek meg azoknak az előírásoknak, amelyeknek egy autónak meg kellene felelnie: rendszám nélkül, több autóból összetákolva hozzák létre ezeket a roncsokat, amelyeket egyébként roncsderbin sem lát az ember. Ezekben az autókban nyolcan-tízen utaznak egyszerre, teljesen vígan, mindenféle előírást áthágva. Borzasztó, katasztrofális állapotokkal szembesül az ember.
