Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - Napirend utáni felszólalások: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
426 Az Open Budget Survey-re csak egy megjegyzésem van Varju Lászlónak. Az ÁSZ messze átlag feletti teljesítményt nyújtott akár a korábbi, akár a mostani értékelésében az országnak, valóban, ezen felmérés szerint (Az elnök ismét csenget.), bár egyetlenegy szervezet csinálta, amit érdemes megnézni, mégiscsak elvégezte az értékelést. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Elnézést, ha nem tudtam minden kérdésre kitérni, de rendkívül összetettek voltak a felvetéseik. Köszönöm, hogy közreműködtek, felhívták a figyelmet. Igyekszünk a jövőben ezeket megfontolva végezni a munkánkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a másik előterjesztőt, Hadházy Sándort, hogy kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására jövő héten hétfőn 16 óráig van lehetőség. Napirend utáni felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót napirend utáni felszólalásra Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úrnak: „Meddig még?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem először kerül szó a magyar parlamentben a lakhatási kataklizmáról, arról az óriási problémahelyzetről, hogy teljes társadalmi csoportok, jelesül és példánk esetében a magyar fiatalok egyszerűen kimaradnak a kormányzat számításaiból. Látjuk azt is, hogy ha a 2010 óta eltelt időszakot vizsgáljuk, a statisztika szerint a 2011 óta feladott albérlethirdetések adatai szerint országosan és jellemzően a megyeszékhelyeken folytatott vizsgálatok alapján kicsit több mint 8 év alatt majdnem 90 százalékkal nőttek a lakbérek, Budapesten ugyanez az emelkedés 130 százalékosnak megfelelő volt, miközben a nettó jövedelmek mindösszesen 40 százalékkal emelkedtek. Tehát van olyan városunk Magyarországon, ahol háromszor akkora mértékben nőttek a bérleti díjak, mint ami a keresetek emelkedése tekintetében kimutatható. A bérleti díjakról szóló statisztika viszonylag pontos, bár ezt torzíthatja nyilván a szerződés nélküli lakáskiadás és azok az esetek, amikor nincsen konkrét papír erről a tranzakcióról vagy erről a folyamatos viszonyról. Ugyanakkor a béreket illető statisztika legalábbis torzít. Egyrészt, mert nem méri a nagyon alacsony keresetűek egy részét. Jellemzően az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégek és a mikrovállalkozások nagyon széles köre kimarad a jövedelemre vonatkozó statisztikából. (19.00) Így pedig, ha ezzel súlyoznánk az átlagot, piaci becslések szerint fejenként 20-30 ezer forinttal alacsonyabb átlagbér jönne ki, még egyszer mondom, abban az esetben, ha mindenkit beleszámolnának ebbe. De látható, hogy elképesztően nyílik az olló, és az amúgy is megalázóan alacsony bázisról induló keresetek emelkedése nem tud lépést tartani a bérleti díjak emelkedésével. Azzal is szembesülnünk kell most már, hogy egy elképesztő kínálati szűkösség uralkodik az albérlet- és a lakhatási piacon. Nemcsak nagyon kevés új építésű ingatlant adnak át, de nagyon kevés számát tekintve a kivehető ingatlan is. Ez egy elképesztő árnövekedéshez vezet, és ezt a rendszert kell súlyoznunk azzal, hogy a 19 és 25 közöttiek körében több mint 500 ezren, a 31 és 35 közöttiek
