Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
43 Jelzem egyébként, hogy köszönöm Gyüre Csaba képviselőtársamnak, hogy a történelmi áttekintés mellett beszámolt arról, hogy a magyar örökségvédelem belföldön milyen deficitekkel dolgozik, és csak példának hoznám, csak a legutóbbi időszakból: a Fortuna-ház Hess András tér felőli udvarában a műemlék épület lebontása, a szolnoki Tabán városrészben a műemléki épületek megsemmisítése, a Mahart-háznak a műemlékvédelem ellenére csak a homlokzat megtartása és a teljes átalakítás, vagy például a Bem téren a Radetzky-laktanya lebontása, illetve a műemlékvédelmének a felszámolása, tehát azért jó pár, belföldről származható példánk van arra, hogy érdekes módon a kormányzat belföldön az örökség- és műemlékvédelmet azért nem olyan elánnal képviseli. Azt mondja ez a jogszabályjavaslat, hogy az Országgyűlés arra hívja fel a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az alapítvány létrehozatalára. Az elmúlt időszakban számtalan ilyen javaslat jön be, hogy a kormány megkéri az Országgyűlést, hogy az Országgyűlés kérje meg a kormányt valamire. Hát, erre egyáltalán nincs szükség! A kormánynak joga van bármikor is alapítványt alapítani, diszkrecionális joga. Abban az esetben, ha megalapít egy alapítványt a kormány, és annak az alapítványnak a jogi státuszához bármilyen módon kell az Országgyűlésnek valamely törvényt módosítani vagy új javaslatot megszavazni, akkor be kell hozni, és azt megtesszük, de magához az alapítvány létrehozatalához egyáltalán nincs szükség semmiféle országgyűlési felhatalmazásra. Aztán következik a jogszabályban az, hogy a külgazdaságért felelős miniszter felel az alapítvány alapításáért, és aztán ő gondozza a jövőben is. A kérdés: a kulturális örökséghez miért a külgazdasági miniszter tevékenysége szükséges? Már bocsánatot kérek, azért, mert a külgazdasági miniszter gyakorolja annak a két állami tulajdonú vállalatnak a tulajdonosi jogait, amelyet majd az alapítványnak odaadnak? Hát, ehhez egyszerűen csak annyi kell, hogy megírja az okiratot, de utána a közép-európai kulturális örökség védelmében nem a külgazdasági miniszternek kellene ezt az alapítványt gondoznia, felügyelnie és támogatnia, hanem mondjuk, az EMMI valamely államtitkárságának, akik mondjuk, a kultúrával foglalkoznak, mert nem gondolom, hogy ez a külgazdasági miniszternek kellene hogy a feladata legyen. Aztán: az alapítvány részére való állami vagyonjuttatás. Két olyan vállalatról van szó, amely állami tulajdonban van. Az egyik nemesfém-kereskedelemmel foglalkozik, a másik energetikával. 2018. december 31-én ennek a MANEVI Zrt.-nek 58 milliós üzemi vesztesége volt, majd mínusz 12 milliós üzemi eredményt produkált, azaz osztaléka nincs. A Comitatus-Energia Beruházási Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-nek pedig 30 milliós vesztesége van. Osztaléka nincs, ugyan van 3 milliárdos eszközállománya, amely valójában egy szlovén cégbeli tulajdonjog, ez a bizonyos szálloda, és ennek a cégnek összesen 15 millió forint készpénze van. Tehát ez két olyan cég, amelytől a jövőben semmiféle módon nem várható, hogy olyan osztalékot tudjon produkálni, amely ennek a célnak a megvalósítását szolgálja. Nagyon sajnálom, de azt vagyok kénytelen feltételezni, hogy ezt a két állami céget egyszerűen át akarják a magánvilágba terelni, és ezt a rendkívül nemes célt felhasználják erre. Én nagyon sajnálom, hogy ezt a nagyon nemes és fontos témát ilyen szintre hozta a kormányzat. És akkor beszéljünk a jogi kérdésekről, hiszen jogászember vagyok. Az van ebben a javaslatban, hogy ha az ingyenesen az alapítvány tulajdonába átadott vagyont az alapítvány mégis értékesíteni akarná, akkor az állam ezt megvásárolhatja. Először is, mi az, hogy egy ingyenesen juttatott vagyont az állam visszavásárol? Milyen jogon? Mert ha azt mondja, hogy a kapott vagyont már úgy hasznosította, hogy annak az értéke emelkedett, és az értékemelkedés erejéig van a visszavásárlás esetén fizetési kötelezettsége, az megint más. De ezt el sem tudom fogadni, hogy miért kellene az adófizetőknek egy ingyenesen odaadott vagyont még egyszer megvásárolni. Ez elfogadhatatlan! Aztán itt van a jogi zagyvaság. Szerepel itt vételi jog, szerepel itt elidegenítési és terhelési tilalom, de ahogy ez ebben le van írva, én nem tudom, hogy járt-e jogász ennek a javaslatnak a környékén, mert ez valami döbbenet. Először is, a vételi jogot ki lehet kötni; ha határidő nélkül kikötik, akkor annak az első deklarációjától számított 6 hónapig él. Tehát ami ide bele van írva, hogy
