Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2019. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
404 szabálytalanságok a korábbi évekhez hasonlóan ismétlődnek, elsősorban ezek az alapvető számviteli szabályzatok hiányához, a kontrolltevékenység gyakorlásának szabálytalanságaihoz, a kötelezettségvállalások nyilvántartásának hiányához, valamint a bizonylat nélküli elszámolásához kapcsolódtak. A megfelelően alátámasztott és a számviteli alapelveknek megfelelő számviteli beszámoló nemcsak a jogszabályban rögzített beszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, hanem ahhoz is, hogy a szervezet a saját vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint azok alakulásáról olyan objektív és megbízható információkat biztosítson a külső szereplők, érdeklődők számára is, amelyek a gazdasági működéshez, a gazdasági szereplők vezetői döntéseinek megalapozásához is egyaránt szükségesek. A harmadik kiemelt fókuszterületünk ’19-ben a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése volt. Magyarország Alaptörvénye értelmében minden gazdálkodó köteles a nemzeti vagyont és a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni és a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával a nyilvánosság előtt is elszámolni. A Számvevőszék a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való gazdálkodásra irányuló ellenőrzéseit ’19-ben is három nagy területen végezte el: az önkormányzatoknál, az államháztartás központi alrendszerénél, valamint azoknál az államháztartáson kívüli szervezeteknél, amelyek nemzeti vagyonnal, illetve közpénzzel gazdálkodtak és központi költségvetési vagy önkormányzati támogatásokat kaptak. A Számvevőszék a múlt évben négy községi településcsoport, összesen 781 önkormányzat esetében pénzügyi, vagyongazdálkodási és eladósodottsági területen végzett értékelést. Ez hozzájárult azon kockázatos területek beazonosításához, amelyek rendszerszintű vagy egyedi önkormányzati szintű beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága érdekében. ’19-ben új szemléletű módszertan alapján, a belső kontrollrendszer ellenőrzésére épülve, az önkormányzatoknál sor került továbbá az adósságrendezés és a befektetési tevékenység ellenőrzésére is. A Számvevőszék ellenőrizte az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működését és gazdálkodását, amely ellenőrzések tapasztalatairól négy összegző elemzést is készítettünk tanácsadó, támogató munkánk keretében. Az egészségügy területe ’19-ben is kiemelt szerepet kapott ezen ellenőrzések sorában. Az ÁSZ a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásának törvény szerinti ellenőrzési tapasztalatait elemzésben is összefoglalta, valamint sor került a sürgősségi betegellátás ellenőrzésére is. Szintén fontos szerepet kapott a kulturális javakkal kapcsolatos vagyongazdálkodás ellenőrzése, amely a nemzeti állami vagyonba sorolt, az állami fenntartású közgyűjteményekben kezelt, állami tulajdonban lévő és védetté nyilvánított kulturális javakkal való szabályszerű vagyongazdálkodás közfeladat-ellátására, továbbá a tulajdonosi, az ágazati irányítási-felügyeleti joggyakorlók fenntartott szervezetekkel kapcsolatos feladatellátására és annak szabályszerűségére terjedt ki. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése során az ÁSZ értékelte a társaság működésének és gazdálkodásának szabályozottságát, a pénzügyi, számviteli és adatszolgáltatási feladatok ellátásának szabályszerűségét, az adatok védelmét, valamint a vagyongazdálkodás szabályszerűségét. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kormányzati szektorba sorolt társaságok gazdálkodásának a kormányzati szektor hiányára és az államadósságra befolyással bíró elemeinek ellenőrzésére. Az ÁSZ folytatta a többségi nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaságok vagyongazdálkodása, vagyonérték-megőrző és -gyarapító tevékenysége szabályszerűségének ellenőrzését. A múlt évben is ellenőrizte az ÁSZ az államháztartáson kívüli szervezeteket, és egyre nagyobb arányban ellenőrizzük, hiszen hatalmas kockázatokat látunk ezen a területen. A nem állami humán szolgáltatást nyújtó intézményfenntartók köre az elmúlt években folyamatosan bővült, a közfeladatok ellátására minden évben jelentős összegű költségvetési támogatásban részesülnek. Az ÁSZ a civil szervezetek közül az alapítványokat is ellenőrizte ’19-ben, amelyek a központi költségvetésből is jelentős támogatásban részesülnek, valamint ellenőrzési tapasztalatait egy elemzésben is összefoglalta. Fontos megemlíteni, hogy a Számvevőszék olyan
