Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai tá... - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
342 A zárszó még később lesz, államtitkár úr. (Dr. György István: Tessék?) Még a vita zajlik, mondom, a zárszó még később lesz. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Bocsánat, akkor ezt tudják be még a rutintalanságomnak. A zárszó elmondására kérek majd akkor szót. Elnézést kérek, elnök úr. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki élni ezzel a lehetőséggel. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom, és most megadom a szót államtitkár úrnak a zárszó elmondására. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, és még egyszer elnézést kérek. (Dr. Gyüre Csaba: Elnézzük.) Köszönöm. Először engedjék meg, hogy néhány mondatban összefoglaljam a törvényjavaslat kronológiáját. A T/10736. számmal ellátott törvényjavaslatot 2020. május 26-án nyújtotta be a kormány. Az azóta eltelt időben június 3-án került sor a javaslat általános vitájára, június 9-én - ahogy arra a háznagy asszony utalt - a Kulturális bizottság folytatta le a részletes vitát, a Törvényalkotási bizottság pedig június 18-án folytatta a jogalkotási munkát, melynek során a bizottság kormánypárti tagjainak javaslatára további módosításra irányuló szándék is megfogalmazódott összegző módosító javaslat formájában, elsősorban a törvény technikai korrekciójával, illetve koherenciájának erősítésével kapcsolatban. Az Országgyűlés támogatása esetén egy olyan törvényjavaslatot fog elfogadni, amely több törvény módosítását irányozza elő. Az első a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, amelynek módosítása lehetővé teszi, hogy a Műemléki Tanácsadó Testület feladatköre átkerüljön az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörébe, továbbá átalakítja a jelenleg hazánkban lévő 15 ezer egyedileg védett műemléki érték hármas kategóriarendszerét egy kettős kategóriájú rendszerré, erősítve ezzel az állam védelmét és annak összeegyeztethetőségét a részközösségi érdekekkel, továbbá megkönnyíti a kastélyok és kúriák felújítási munkáit oly módon, hogy a szakmaiság és a műemléki szempontok sem szorulnak háttérbe. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Kulturális bizottság valamennyi ellenzéki és kormánypárti tagja is támogatta azt, hogy a Kulturális bizottság június 9-ei ülésén felszólalhasson a törvényjavaslat kapcsán a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete elnöke is. A kormány nyitott volt a civil társadalom visszajelzéseire és a szakma képviselőinek véleményére, és módosította is a törvényjavaslatot. Az eredeti javaslatban szereplő „kiemelt műemlék” és „nem kiemelt műemlék” kategóriák helyett kormánypárti javaslatra az említett előzmények után, szakmai háttérrel rendelkező civilek megalapozott visszajelzése alapján „védett műemlék” és „kiemelten védett műemlék” kategória elnevezések használatára tesz javaslatot a kormány. A javaslat mindezek mellett lehetőséget teremt a helyi önkormányzatok számára a helyi építészet további védelmére, hiszen opciót biztosít a helyi védett épületek számbeli növelésére. Abban az esetben, ha az országos védettség megszüntetésre kerül, kötelező lesz vizsgálni, hogy a helyi védelem feltételei fennállnak-e, illetve hogy a helyi közösség számára milyen értéket hordoz a vizsgált épület vagy hely. Szintén utalt rá a háznagy asszony, hogy a szövegben megjelenik az Európai Parlament és Tanács 2019. április 17-én megalkotott, a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló 2019/880. számú rendeletének hazai jogrendszerbe való beépítése. Tehát további célként állapítható meg, hogy jogharmonizáció is történik, hiszen itt a kulturális javak tiltott kereskedelme, elvesztése és elpusztítása elleni hatékony védelem, továbbá a kulturális javak fosztogatásával és az így szerzett műemlékek értékesítésével szembeni fellépés is szintet léphet.
