Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - Egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
318 környezetszennyezés, illetőleg az úgynevezett reklámzaj csökkentése érdekében. Ez akkor, én pontosan tudom, hogy komoly vitát váltott ki politikai hovatartozástól függően. Ezt a vitát természetesen - ha a képviselő hölgyek és urak erre igényt tartanak - én szívesen kinyitom újra, de az expozéban ezt nem tenném meg. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy ezt a módosítást elfogadja. Ez a módosítás, pontosabban a módosítással összefüggő legtöbb elem ez év, tehát 2020. december 31. után állt volna fel, tehát eddig kaptak egy átmeneti felkészülési időszakot az érintettek. Mi arra teszünk javaslatot, hogy ezt toljuk ki 2023. december 31-éig. Itt ez megint szektorspecifikus, és a koronavírus-helyzettel összefüggő dolog miatt fontos. A reklámszektor, a reklámpiac a koronavírus-járvány egyik nagy kárvallottja, ezért azt gondoljuk, hogy a korábbi szabályoknak a fenntartása segíteni tud ennek a gazdasági szektornak, amely több ezer embernek ad munkahelyet és magyar vállalkozások működnek benne. Tehát tudunk segíteni abban, hogy az eddigi szabályokat - amellett, hogy az eredeti jogalkotási célt nem engedjük el - egy meghosszabbított átmeneti időben fenntartjuk. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt is szeretnénk módosítani; ez egy rövid, de a gyakorlat szempontjából nagyon fontos módosítás. Eddig a hatóság eljárást csak akkor függeszthetett fel bizonyos előkérdések megvizsgálása ügyében, ha ez az előkérdésmegvizsgálás a bíróság hatáskörébe tartozik, vagy külföldi szervet kell megkeresni. Mi arra teszünk javaslatot, hogy akkor is sor kerülhessen az eljárás felfüggesztésére, ha az Európai Unió intézményeivel vagy más nemzetközi szervezetekkel szükséges egyeztetni. A következő módosításunk a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása. Egy új intézményről van szó; elsősorban angolszász mintára honosította meg a magyar Országgyűlés a vagyonkezelő alapítványok intézményét a magyar jogrendszerben. Ez az alapítványok sajátos típusa, amit a polgári törvénykönyv szabályozott. Ilyen az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítására, valamint a kedvezményezettként megjelölt személyek, illetőleg személyi kör javára történő vagyonjuttatás céljából alapítható. Tehát speciális célból és speciális vagyonkezelői feladatokra hozható létre ilyen alapítvány. Jelen pillanatban ezeknek két fajtája van, nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány és közérdekű vagyonkezelő alapítvány, nyilván attól függően, hogy mi az a cél, amely az alapítvány alapító okiratában meg van jelölve. Eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. A közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma az, ami az egyetemek átalakításával kapcsolatban az elmúlt hónapokban is többször felmerült. Ez egy olyan jogintézmény, ahogy említettem, amely nemrég került bele a magyar jogba. Most épülnek ki ezek az alapítványok, mind a magánalapítványi, mind a közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma, és a szabályozás hatálybalépését követő első gyakorlati tapasztalatok diktálták ezt a módosítási szándékot. Bizonyos területeken szeretnénk az alapítói magánautonómia kiszélesítésére lehetőséget biztosítani, például hogy az alapítói jogok gyakorlására nemcsak a kuratórium jelölhető ki, hanem adott esetben az alapítói szándékoknak megfelelően a vagyonellenőr is. Csak azért hoztam példának ezt a rendelkezést, mert ebből is látszik, hogy a módosítás iránya az alapítói mozgástér növelése a számára leginkább kedvező struktúra meghatározásában. Végezetül: javaslatot tesz a törvény a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról szóló törvény módosítására, illetőleg a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának módosítására és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására is. (10.30) Ezt az indokolja, hogy a korábban bizalmi vagyonkezelésben lévő részvényvagyont a Corvinus Alapítványt működtető közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonába kapta, illetőleg ilyen konstrukció valósult meg a Mathias Corvinus Collegiummal összefüggésben is, és ezzel kiszélesedett a vagyonkezelési tevékenység is, természetesen a meglévő, törvényi szinten rögzített garanciák mellett, de ezzel összefüggésben bizonyos pontosítások váltak szükségessé. Jogalkalmazói oldalról
