Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 1. szerda - 144. szám - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az ö... - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
258 eljárásokat, hozzáférési szabályokat. Nincs is olyan képviselő szerintem a Házban, aki ezeknek az indokoltságát vitatná. Amellett, hogy már időszerű volt a hírközlési szabályozási keret felülvizsgálata, a 2020-as év különös aktualitását is adja ennek a törvényjavaslatnak, hiszen az elmúlt hónapokban az elektronikus kommunikáció már nem csupán egy mindennapi kényelmet szolgáló elem volt, hanem életünk szinte nélkülözhetetlen részévé vált. Olyan törvényjavaslatot tárgyalunk tehát, amely a hírközlési szektorban és a ráépülő iparágakban alapvetően meghatározza majd a következő éveket, évtizedet, és az állampolgárok mindennapjaira is nagyon komoly és pozitív hatással kell hogy legyen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új szabályozás célja tehát, hogy jobbá, versenyképesebbé tegye a hírközlési szektor működését, amiből mi, azaz a szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók is csak profitálhatunk azáltal, hogy több választási lehetőségünk lesz, egyre jobb minőségű szolgáltatások között válogathatunk majd. Az új szabályozás egyik fontos újdonsága, hogy a megfizethető, széles sávú internetszolgáltatást egyetemes szolgáltatásként határozza meg. Ez egy nagyon fontos mondat, és azt gondolom, hogy a következő időszak életvezetésének ez egy nagyon fontos részalapja lehet. Ez azt jelenti, hogy immár törvény fogja rögzíteni, hogy az országban élő minden ember számára hozzáférhetővé kell válnia az elérhető árú, megfelelő sebességű szélessávú internetnek. A kódex átültetésével a végfelhasználók védelmének hazai szintje is tovább erősödik, nem hiszem, hogy ez is vitát képezhet közöttünk, ennek indokoltsága. A törvényjavaslat a tájékoztatási és szerződéskötési követelmények között növeli a szerződések átláthatóságát, egyszerűsíti az általános szerződési feltételeket, bővíti a végfelhasználói felmondási jogot. Képviselői munkánk során számtalan meg egy alkalommal találkozhattunk fogadóórákon is ezekkel az igényekkel, amikor tényleg fogyasztók, felhasználók érkeztek hozzánk ezekkel a problémákkal, tehát a jogosultságot a hétköznapi életben is bizony tapasztalhattuk. A széles sávú hálózatok építésének további ösztönzésére a törvényjavaslat többek között újabb hálózat-hozzáférési és -összekapcsolási szabályokat, valamint olyan társberuházási modellt vezet be, amely több szolgáltató együttműködésén, a beruházás és a kockázat megosztásán alapul. Erre is van bőven gyakorlati példa, hiszen ki ne tudna olyan „élményt” említeni, amikor egyik szolgáltatótól a másikig bizony nagyon rögös volt az út. Nem is föltétlenül a szolgáltatói szándékot vitatjuk ebben a helyzetben, hanem a jogi környezetet, amiben bizony néha ők is tehetetlennek érezték magukat, a fogyasztó meg különösképpen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita során minden hozzászóló frakció visszajelzése pozitív volt, támogató volt, ami azt mutatja, hogy a hírközlés, a digitalizáció ösztönzése révén elérhető társadalmi és gazdasági hatások előnyeit mindenki világosan látja. Köszönöm szépen nyilván ezt a hozzáállást. Az is nyilvánvaló, hogy a technológiai fejlődés által diktált tempóval is lépést kell tartanunk. Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely nem bürokratikus, és nemcsak hogy nem gátolja, hanem még segíti nyilvánvalóan az innovatív technológiák, szolgáltatások terjesztését, ami kell ahhoz, hogy ne veszítsünk a saját eddigi jó tempónkból. Igen, jó tempóról tudok tájékoztatást adni, hiszen a Bizottság a napokban tette közzé a digitális társadalom és a gazdaság fejlettségét mérő idei évi mutatóit, amely szerint Magyarország jelentőset lépett előre a vezetékes, széles sávú internethozzáférés terjesztése terén, valamint a vezeték nélküli, széles sávú felkészültség tekintetében is az élen szerepelt. Ez konkrétan is nevesíthető, ebben a mutatóban a kiemelkedő hetedik helyen állunk az Európai Unióban. Ez az eredmény tehát újfent megerősített bennünket abban, hogy az eddigi kormányzati intézkedéseket, fejlesztési programokat folytatni kell, ezek sikeresek. (16.10) Természetesen ez különösen egy olyan ágazat, ahol mindig van hova fejlődni, mindig kell hogy legyenek új célok, és ez a törvényjavaslat nyilván ennek a fejlődését is szolgálni fogja.
