Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 1. szerda - 144. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a Semmelweis-napról - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (LMP):
191 hogy 70. Amikor a matektanár elkezd értetlenkedni: hogyhogy 70, akkor az a válasz a diáktól erre, hogy anya mindig le szokott tagadni öt évet. Na, ugyanez az érzésem van Karácsony Gergely főpolgármester úr kapcsán is. Ő állandóan (Arató Gergely: Elnök úr, utasítsa rendre! Micsoda szexista duma! - Dr. Vadai Ágnes: Mi ez a megértés? - Az elnök megkocogtatja a csengőt.), állandóan letagadja az önkormányzati szektor kormányzati segítését. Tehát ő egész egyszerűen letagadja a tényeket, és valami olyat állít, ami nem fedi a valóságot. Ugyanis, ha megnézi a költségvetési törvényt, és itt nem politikai, ideológiai csatározásról van szó, hanem számszaki kérdésekről, nézze meg a költségvetést, erről fog most a parlament szavazni, 16 százalékkal több van az önkormányzati támogatási soron, mint amennyi az idei évben volt. Jövőre 16 százalékkal többet kapnak az önkormányzatok. A kormány ezen keresztül is szeretné elismerését kifejezni az önkormányzatokban dolgozók iránt és azon önkormányzatok iránt, akik kivették a részüket a nemzeti összefogásból, és kivették a részüket a koronavírus elleni védekezésből. Sokan voltak ilyenek. Összefogtak a magyar emberek, összefogott a kormány, összefogtak az egészségügyben dolgozók, összefogtak az önkormányzatban dolgozók, összefogtak a rendvédelmi szervekben dolgozók, és ennek volt köszönhető a sikeres járványkezelés. Egyetlenegy olyan szereplője volt a magyar közéletnek, aki ebből tudatosan kimaradt, és tudatosan ennek az összefogásnak ellentmondott. Ez a magyar ellenzék (Dr. Vadai Ágnes: Hazugság!), és ennek ön prominens tagja. Kétségtelenül, megcáfolhatatlanul igaz, hogy önök ebben az összefogásban nem vettek részt, hanem politikai csatározásra használták az időt, és álhíreket gyártottak. (Dr. Vadai Ágnes: Hazugság!) Ezért aztán a bocsánatkérés teljes mértékben jogos lenne az önök részéről, nem miattunk, hanem a magyar emberek miatt. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Demeter Márta képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „A válságkezelés tanulságai” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetből éppen csak felocsúdott az ország, és megkezdődött az éppen most három hónapig tartó, de a végtelenségig hosszabbítható járványügyi készültség időszaka, ideje számvetést csinálni. Egy évtizede egy politikaformáló erővé váló globális válság segítette elő annak a hatalmi formációnak a megalapozását, amit ma NER-nek neveznek. A 2008-ban erőre kapó és globálissá váló pénzügyi válságból levont tanulságként, minden választási jelszó ellenére, nem a válság sújtotta magyar társadalommal kötött szövetséget a Fidesz és Orbán Viktor, hanem a válságot állami támogatásokkal és pénztranszferekkel túlélő és abból gazdagodó nemzeti nagytőkésekkel és a multinacionális gazdasági szereplőkkel. Ez az alku a mai napig rendíthetetlenül működik, és ez határozta meg többek között a koronavírus-járvány okozta válság és következményeinek a hazai kormányzati kezelését is. Ennek az alkunak a fényében látszik, hogy miért is utasította el a kormányzat az összes olyan javaslatot, amely a nehéz helyzetbe került magyar embereknek a közvetlen anyagi támogatását célozta. És persze tudjuk, hogy a miniszterelnök a kormányzati megmondóemberekkel a koronavírus-válság alatt is képes volt kórusban azt szajkózni, hogy nincs közvetlen anyagi támogatás a válságot elszenvedő magyaroknak, mert akkor hová lesz az emberek önbecsülése. Ezért Európa legszűkmarkúbb álláskeresési járadékrendszerén sem változtattak, hiába nőtt a válság hatására a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint is a nyilvántartott álláskeresők létszáma 43,4 százalékkal 363 ezer főre. Jól mutatja az is, hogy kik számítanak a kormánynak, hogy amikor a munkahelymegtartásra szánt korlátozott forrásokat a szokásos felesleges adminisztráció mellett és rosszul célozva próbálták elosztani, akkor nem a szakértők, nem a vállalkozók kritikája volt az,
