Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
180 Nyilván látjuk azt, hogy ez nem az a jövőkép, amire a magyar emberek várnak, és mondjuk ki nyugodtan, a kormány propagandája élt három hónapot és csúfosan megbukott. Se közmunka, se katonaság, se pénz. A kormány és azon belül Orbán Viktor ismét egy orbitális nagyot hazudott. A kérdés pedig jelenleg is megválaszolatlan: hol vannak a beígért munkahelyek, tisztelt kormányfő úr? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP frakcióvezetője szólhat most „A vidék helyzetéről” címmel. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az Országgyűlés mai ülésén, a vita során Orbán Viktor miniszterelnök a felvetésemre, az azonnali kérdésemre azt válaszolta, hogy nem szükséges megvédeni a vidéket, mert a mai magyar kormány vidékbarát politikát folytat tíz éve. Én pedig azt tudom mondani, látva a vidéken megfigyelhető demográfiai folyamatokat, az elszegényedést, látva a periferikus helyzetű kistelepülések nehéz helyzetét, hogy nem fogjuk tétlenül nézni azt a vidékromboló politikát, amit a magyar kormány folytat. Látjuk ezeket a folyamatokat, és minden kritika, amit a kormány a 2010 előtti időszakkal kapcsolatban megfogalmazott, az helyes és helyénvaló, de sajnos ez a kormány sem változtatott semmilyen módon a periferikus vidéki térségek megítélésén, semmilyen olyan jellegű változást nem látunk, ami reményt adna ezeknek a térségeknek, hogy a leszakadást legalább meg lehessen állítani. Sajnos, ha megnézzük a 2021. évi költségvetés számait, akkor láthatjuk, hogy a jövőben sem számíthatnak a vidéki térségek a Fidesz-kormányra és Orbán Viktor miniszterelnökre. Csak néhány problémát érdemes megemlíteni. A vita során felmerült, hogy a kormány egy úgynevezett járványügyi menetrendnek hazudva 34 vasúti mellékvonalon gyakorlatilag felszámolta a személyi közlekedést. Emögött semmi gazdasági és szakmai racionalitás nincs, ezt teljesen világosan elmondta a MÁV elnök-vezérigazgatója, már több mint 40 önkormányzat tiltakozott a gyalázatos intézkedés ellen. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy járványügyi helyzetben a pótló autóbusz biztonságosabb lenne az utazó közönség számára, mint a lényegesen nagyobb vasúti kocsi. Ez ugyanannak a balliberális, vasútromboló politikának a folytatása, ami ellen egyébként akkor helyesen a Fidesz ellenzékből felszólalt. Hasonlóképpen láthatjuk, hogy a gépjárműadó elvonása éppen a kistelepüléseket sújtja a legnagyobb mértékben. Ezt nem mi, ellenzéki képviselők fogalmaztuk meg, hanem a kistelepüléseket tömörítő különböző önkormányzati szövetségek. Elmondták, hogy felméréseik szerint a kistelepülések körülbelül kétharmadának konkrét likviditási problémát fog okozni a gépjárműadó elvétele. Ez megint csak az ott élők számára egy konkrét büntetés, hiszen ezek a települések a továbbiakban nem fognak tudni ilyen mértékben sem hozzájárulni a különböző közszolgáltatások fenntartásához, mint ahogy azt eddig tették. Szintén egy nagyon-nagyon komoly rendszerprobléma, és erről már rengeteget vitatkoztunk az Országgyűlés ülésén, a víziközmű-szektornak, mondhatjuk, csődközeli helyzete. Tudjuk azt, hogy 1500 és 3000 milliárd forint közé becsülik a szakmai szervezetek és különböző önkormányzati szövetségek a hiányzó összeget 15 éves távlatban ahhoz az összeghez, ami szükséges a megfelelő karbantartási és pótlási munkák elvégzésére. Azt is tudjuk, hogy a rezsicsökkentés, illetve az ágazati különadó miatt a vízszolgáltató cégek jelentős része gyakorlatilag a csőd szélére került. Ez különösen nagy mértékben sújtja a vidéki térségeket, hiszen tudjuk, hogy itt aránytalan a közműadó kivetése, mert a ritkán lakott vidéki térségekben az adott vezetékhosszra kevesebb lakó, kevesebb fogyasztó jut, így arányaiban lényegesen nagyobb a megterhelés. Azt is láthatjuk, hogy a kormány az elmúlt években, amikor valamiféle minimális mentőövet dobott a szektornak, akkor a nagy öt állami regionális vízszolgáltatót megsegítette, de a jellemzően a vidéki térségekben működő, önkormányzati többségű szolgáltató cégeknek egyáltalán nem segített.
