Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:
175 (18.50) Ami a mai nap elhangzott kritikákat illeti, a kereskedelmi törvény módosítása kapcsán csak annyit hadd jegyezzek meg, hogy a jövő évi költségvetést a gazdaságvédelem költségvetésének hívjuk. Ha a kereskedelmi törvény módosítása azt el tudja érni, hogy az arányaiban nagyobb foglalkoztatással bíró kisebb cégek pozícióhoz jutnak, piachoz jutnak, akkor, azt gondolom, hogy egy lépést teszünk előre annak érdekében, hogy a foglalkoztatási szintet megőrizzük, illetőleg a koronavírus-járvány miatt tönkrement munkahelyeket újra tudjuk teremteni. Ami a kata szabályozását illeti, itt Arató Gergely képviselő úr figyelmét és Z. Kárpát Dániel képviselő úr figyelmét is felhívom arra, hogy a benyújtott indítvány önmagában a kata szerint adózó személyeket nem érinti. A szándékunk az, hogy a katával a visszaéléseket szűkítsük, a visszaéléseket zárjuk ki. Engedjék meg, hogy egy-két adatot ismertessek az önök részére! 2013-ban a katát választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, addig 2019 végére az akkori 377 ezer katás közül majdnem 150 ezer volt korábban alkalmazott, legtöbbször munkaviszonyban. Az újonnan katát választó személyeknek, kata szerint adózó személyeknek a túlnyomó többsége alkalmazott volt. Mit látunk? Azt látjuk, hogy számos munkáltató, számos cég a normál munkavállalási jogviszonyban alkalmazott kollégáit elküldi, és katába kényszeríti. Az illető, kata szerint adózó munkavállaló nem egy szabad vállalkozási tevékenységet végez, ahol számos ügyféltől szerzi be a jövedelmét, hanem egy konkrét munkáltató gyakorlatilag foglalkoztatja, mondhatom azt, hogy színlelt szerződés szerint. Ez ellen fel kell lépni. Ez ellen a fellépést megteheti, és meg is kell tennie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, de a szabályozás eszközével is el kell érjük azt, hogy mindazok a vállalkozások, foglalkoztatók, akik ezt az említett tevékenységet folytatták, a jövőben ezt ne tegyék meg. Éppen ezért az önök előtt lévő javaslat arról szól, hogy amennyiben egy munkáltató egy kata szerint adózó személynek, vállalkozásnak 3 millió forint fölötti értékben fizet ki, akkor a 3 millió forintot meghaladó értékre 40 százalékos adót fizessen. Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak a figyelmét arra is felhívom, amit képviselő úr az asztalra tett, és abszolút egyetértek önnel, amikor a társadalombiztosítási kapcsolatokra hívja fel a figyelmet. Ugye, azok a magánszemélyek, akik kata szerint fizetnek adót, és havi 50 ezer forintot fizetnek az egymillió forintos bevételük után, értelemszerűen szereznek ugyan jogosultságot későbbi nyugdíjra, de ez a nyugdíjösszeg eléggé csekély lesz. Tehát, ha úgy tetszik, ez az indítvány abba az irányba tereli a munkáltatókat, hogy színlelt szerződésekkel a normál munkavállalókat ne foglalkoztassák katásként. Még egy utolsó dolog ennek kapcsán: ugye, láthatjuk most, hogy a kata szerinti adózási jogviszony, ha valaki egyébként, mint egy normál alkalmazott, normál munkavállaló dolgozik, akkor nem jelent olyan jellegű munkaügyi védettséget, mint egy alkalmazotti jogviszony. Tehát amikor cégek döntenek a tekintetben, hogy kit küldenek el, értelemszerűen sokkal könnyebb egy katás vállalkozót elbocsátani. E tekintetben tehát én azt gondolom, hogy a normál munkavállalók jogviszonyát az említett vállalkozás védi, segíti amellett, hogy a szabad, eredeti szándékok szerinti katás adózás szerinti vállalkozásnak a lehetőségét nem érinti, és értelemszerűen azt meg tudom erősíteni, hogy a kata szerinti adózás azért kedvezőbb, mint az eva szerinti adózás. Utolsó gondolat: lehet, hogy a katát érintő indítvány most került a tisztelt Országgyűlés elé, de hónapok óta a közvélemény előtt erről egy vita volt, a Pénzügyminisztérium számos szervezettel konzultált, és több szervezet, így például a Kereskedelmi és Iparkamara régóta szorgalmazza a módosításokat. A kormányzat és a Törvényalkotási bizottság gyakorlatilag a Kereskedelmi és Iparkamara által már régóta szorgalmazott módosítást fogadott meg, és terjesztette a tisztelt Országgyűlés elé. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a pénteki ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.
