Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója:
169 Jegyzők: dr. Vinnai Győző és Szabó Sándor) Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/10856. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Képviselő úr, parancsoljon! NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 25-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat azon törvénymódosítási javaslatokat tartalmazza, amelyek kimutatható kapcsolatban állnak a 2021. évi központi költségvetés előirányzataival, összefüggenek a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvénnyel, valamint összhangban állnak a kiadott, 2021. évi költségvetési keretszámokkal. A Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító indítvány számos pontosítást, valamint kodifikációs és nyelvhelyességi módosításokat tartalmaz. A módosítások között nagyon fontos és előremutató javaslatként elfogadásra került az a javaslat, ami a médiatörvény módosításával érinti a hallássérült és a látássérült honfitársainkat. Több egyeztetés után került be ez a szabályozás a törvényjavaslatba, ami nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy a hallássérültek és a látássérültek szélesebb körben és akadálymentesen élvezhessék a tévéadásokat magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással. Továbbá fontos módosítási javaslat, hogy a magyarországi ital-nagykereskedelem oligopol helyzetét megváltoztassa úgy, hogy a hazai gyártók is hozzáférjenek a piachoz. Sem a sör, sem az üdítő vagy az ásványvíz értékesítésére nem köthetnének kizárólagos szerződést a nagy gyártók és forgalmazók. Ez nemcsak a hazai gyártók érdeke, hanem a magyar fogyasztóké is. A szabályozási cél az, hogy a Magyarországon kialakult monopolisztikus italkereskedelmi helyzetet valamilyen módon kezeljük, úgy, hogy a hazai gyártók egyáltalán hozzájuthassanak bármilyen szinten a magyarországi piachoz. Magyarországon ma az a kereskedelmi gyakorlat, hogy a nagy gyártók kizárólagos szerződéseket kötnek a forgalmazókkal, tehát tulajdonképpen pénzt adnak, adhatnak nekik azért, hogy a konkurencia termékeinek forgalmazását megtiltsák, megakadályozhassák. Ez teljesen nyilvánvalóan a verseny szűkítésére irányuló magatartás. Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon - úgy, ahogy Csehországban, Németországban, Ausztriában vagy Szlovákiában - a helyi kis kézműves gyártók, kisüzemi gyártók olyan arányban hozzáférhessenek a hazai piachoz, mint ahogy ez elhangzott a bizottsági ülésen, és ahogy történik egyébként az Egyesült Államokban is, ahol durván 15-20 százalék a piaci részesedésük, miközben Magyarországon nem éri el a 4 százalékot. Ez a módosítási javaslat a fogyasztókról szól alapvetően,
